Még nem volt érkezésem leírni a szilveszteri kreálmányunkat.

Egész lapockát vettünk, mert úgy volt, hogy vendégek jönnek hozzánk. Végül úgy alakult, hogy magunknak készítettük el, így levágtunk egy jó darabot belőle, a maradékot pedig lefagyasztottuk. Így kevesebb ideig sütöttük az egyes "részfeladatoknál", de a receptben úgy írom le, ahogy az egy kb. 2 kilós lapockánál lenne.

Az ötlet onnan jött, hogy láttam Jamie Oliver egyik "Spórolós ötletek" című adását, ahol egy újfajta megoldást javasolt csülök sütésre. Ebben az esetben ugyanis nem fólia alatt kell alacsony lángon sütni sokáig, majd hirtelen megkapatni a végén, hanem tulajdonképpen a fordítottjaként. Az eredmény pedig egész más: omlós és szaftos hús, isteni piros ropogós bőr. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy életem talán legjobb csülök sültje volt (leszámítva talán a Kispiac Bistro-ban kóstoltat.. hát az is isteni volt).

Hozzávalók:

- 2 kg egész bőrös lapocka

- 3 fej vörös hagyma

- 4 egész alma

-  2 tk őrölt római kömény

-  5-7 babérlevél

- 1 ek olivaolaj

- só, bors ízlés szerint

Körethez:

- 30 dkg krumpli

- 30 dkg sárgarépa

- 2 evőkanál vaj

- 1 deci tej

- szerecsendió, só, bors

 

A lapockát minden oldalán be kell dörzsölni bátran só, bors, őrölt kömény és egy kis olívaolaj keverékével. Ezt ráhelyezni egy tepsire, mellészórni a babérlevelet és előmelegített sütőbe 220 fokra betenni lefedetlenül kb másfél órára. Ez alatt a külseje gyönyörű kérget kap, a bőre már itt ropogóssá válik, és a további sütés során ez a kérek egyfajta védelmet képez a húsnak, így válik olyan szaftossá. Tehát másfél óra után kivesszük a sütőből, és kiemeljük a tepsiből a húst. Ha túl sok zsírja lett, öntsük le, azt még később felhasználhatjuk. Nagyon vékony réteg zsírt hagyjunk csak a tepsi alján. A megpucolt vöröshagymákat vágjuk négybe, hempergessük meg a zsírba, majd helyezzük vissza rá a lapockát. Közben a sütőt vegyük le 130 fokra, és így tegyük vissza további két órára. Eután vegyük ki és helyezzük bele az egész, megmosott almákat, majd újra vissza további másfél órára.

Tudom, hogy elég sok idő, de így valóban egész más íze lesz, nagyon ajánlom.

Ha kész, az almákat helyezzük át egy másik tálba, nyomkodjuk össze és könnyedén távolítsuk el közben a magházat. Így kész is az almapüré, nem kell hozzá semmi, hiszen a hús és a fűszerek már megtették hatásukat.

A hagyma édeskéssé karamelizálódott ezidő alatt, így ez is tökéletes kiegészítő köretként szolgálható fel.

Kínálható mellé bármilyen sült vagy párolt zöldség, leginkább brokkoli, zöldbab, sült répa, esetleg sütőtök. Én azonban most répás burgonyapürét csináltam hozzá. A megadott alapanyagokat összekeverve, szétnyomkodva, némi hús zsírral megbolondítva máris tálalható volt.

Isteni szilveszteri fogás lett belőle, reméljük, szerencsét is hoz majd :)

szilveszteri lapocka2.JPG

KissÁgica 2014.01.02. 21:48

Házi kenyér

Házikenyeret már régóta sütök, amióta Anyukám felhívta a figyelmemet Szoó Judit receptjeire, aki egészséges alapanyagokból készített ételeiből állított össze most már több szakácskönyvet is.

Szóval ennek a receptnek a kipróbálásával rájöttem, hogy a kenyérsütés egyáltalán nem ördöngősség, sőt egészen egyszerű, csak ki kell tapasztalni néhány apróságot. Ráadásul még 4-5 nap után is nagyon finom és bőven frissebb érzete van, mint a másnapos bolti zsömlének vagy cipónak. Az pedig végképp nem elhanyagolható, hogy fehér liszt  minimalizálásával egy rostban gazdag, könyebben felszívódó szénhidrátokat tartalmazó ételt kapunk.

Karácsonyra egy öntött vas lábost kaptam Férjecskémtől, és rákeresve a neten erre a francia márkára (Le Creuset), láttam egy videót, hogy kenyeret is lehet benne sütni, ebben ugyanis körben éri a hő a cipót. Ezen felbuzdulva most ebben is kipróbáltam és fantasztikus eredménye lett. Még könnyedebb, ropogósabb gyönyörű cipó lett belőle.

Hozzávalók:

- Fél kiló lisztkeverék (2 egység zabpehelyliszt, 1 egység búzasikér, 1 egység fehér liszt, 1/2 egység teljes kiőrlésű liszt és 1/2 egység lágy zabpehely)

- 10 g só

- 15 g cukor (akár nyírfacukor, csak hogy az egészséges vonalat kövessük)

- 1 csomag száraz élesző 

- 4 dl meleg víz

-  4 dkg tejföl vagy joghurt

- olívaolaj az edény kikenéséhez

 

A lisztet a sóval elkeverem, a közepépe lyukat képezek és beleteszem a cukrot és az élesztőt. A vizet felmelegítem, és elkeverem benne a joghurtot/tejfölt. Ezt beleöntöm a lisztes keverékbe. Várok 2 percet, hogy az élesztő elkezdjen dolgozni (elkezd hólyagokat képezni), majd elkezdem összedolgozni a tésztát. Először villával az edény széléről fokozatosan középre dolgozom a lisztet, aztán amikor már kezd egybe állni, robotgéppel elkezdem dagasztani. Ragacsosabb állagú lesz, mint ha fehér lisztből csinálnánk, de nem kell megijedni, majd a kelesztés során eléri a megfelelő állagot. 3-5 percig dagasztom a géppel, hogy jól át legyen dolgozva. Lefedve fél órát pihentetem, míg megkel. Ezután újra átgyúrom, dagasztom, de már csak kézzel. Megint lefedem és további fél órát kelesztem. Közben bekapcsolom a sütőt 200 fokra. Ha kész, cipót formálok belőle, az edényt vékonyan kiolajozom. A cipó tetejét bevagdosom és megkenem még egy kis olajjal. A sütőben 40-45 perc alatt készre sütöm (öntöttvas lábas esetén végig fedő alatt, de ha simán tepsibe tesszük akkor tegyünk alá egy vízzel teli hőálló edényt).

Langyosan a legjobb.. de persze csak óvatosan, hiszen kelt tészta.

 

kenyér.JPG

Mint azt az előző bejegyzésemben említettem pár hete próbáltuk ki először a KitchenAid tésztakészítő gépet, amikor spagettit készítettünk nem kevés okoskodással (így van ez, ha többen vannak a konyhában :)) de végülis nagyon jó kis tészta lett belőle, amit ugyanúgy ahogy már leírtam, 2 perc alatt készre főztünk forrásban lévő sós vízben.

Az aglio di oglio egyébként is nagy kedvencünk, Nekem is és Attilának is, így sokszor esszük ezt vacsorára amikor nincs kedvünk hideget enni, vagy ha nem nagyon van otthon kaja.. vagy szimplán ha megkívánjuk.. nagyjából hetente/kéthetente biztos az asztalra kerül egyszer.

Azért is szeretjük mert nagyon egyszerű, gyorsan elkészíthető, isteni finom és ha durum tésztából csináljuk, akkor még nem is túl nehéz vacsorára.

Az elkészítése a következő: Bő olívaolajon (két fő esetén fél deci) 4-5 fej fokhagymát és fél chili paprikát megfuttatunk (a chili mennyisége persze függ a csípősségétől, illetve hogy ki mennyire szereti a csípőst.. ezt persze a végén is lehet még hozzátenni, amikor már kóstolható), amikor már épp kezdene színe lenni a foghagymának, felöntjük fél deci száraz fehérborral. Ezt összeforraljuk, és a kész tésztát (amit nem mostunk le vízzel!) rádobjuk, ezzel is összerottyantyuk még, majd a végén egy csokor összevágott petrezselymet teszünk rá. Tálaláskor ezt is, mint szinte minden tésztát, reszelt parmezánnal dobjuk fel.

Hozzávalók 2 személynek:

- 25-30 dkg spagetti tészta

- fél dl olívaolaj

- 4-5 fej fokhagyma

- fél chili paprika

- fél dl száraz fehér bor

- nagy csokor friss petrezselyem

- 5 dkg parmezán

agliodiolio.JPG


Karácsonyra kaptunk néhány kiegészítőt a KitchenAid konyhagépünkhöz, többek között egy olasz házitészta készítőt is, felbuzdulva a pár heten Daniéknál Szegeden készített friss spagettiből készült aglio di oglio fantasztikus sikerén... jut eszembe, ennek is leírom a recepjét ez után.

Tehát megörülve ennek a praktikus kis szerkezetnek, mely 6 különbözó formájú tésztát készít, ma ebédre paradicsomos fussilit készítettem. Mivel tegnap éjjel még nagyon rosszul voltam, úgy tűnt elért engem is a mostanában terjengő vírus.. és bár mára sokkal jobban vagyok, de nem akartam még semmi nehézzel, vagy túl fűszeressel terhelni a gyomromat. Így aztán megnéztem, mi van itthon, és abból a következőt "sütöttem" ki.

Mártás: Olívaolajon megfuttattam 3 gerezd foghagymát, 1 kis kanál felaprított kapribogyót, 5-6 szerm szárított paradicsomot. Épp hogy elkezdtek sisteregni, rádobtam 2 kis kanál előre készített pestót (házilag is meg lehet csinálni pl bazsalikom, rukkola, só, olívaolaj, foghagyma keverékéből), és ráöntöttem fél liter tiszta paradicsomlevet, amit még a nyáron tettem el. Hogy ne legyen túl híg, belevágtam még 3 egész paradicsomot is. Sóztam, borsoztam, pici cukrot tettem bele és hagytam rotyogni jó 10-15 percig, hogy a paradicsom megpuhuljon, összeérjenek az ízek és  hogy besűrűsödjön.

Tészta: 30 dkg liszthez (én szeretem vegyíteni és nem csak fehér lisztet használni, így 20 dkg fehérből és 10 deka 'Szoó' keverékből csináltam - ez 2 egység zabpehelyliszt, 1 egység búzasikér, 1 egység fehér list, 1/2 egység teljes kiőrlésű liszt és 1/2 egység lágy zabpehely) 3 tojást tettem. Ezt alaposan össze kellett dolgozni, míg egy kemény de még megdolgozható állagú egységet nem kaptam. Ebből készítettem új gépünk segítségével a friss fussiliket, amiket utolsó pillanatban főztem meg 2 perc alatt forrásban lévő sós vízben (olaj nem kell hozzá). Természetesen akinek nincs ilyen gépe, az csinálhat a tésztából kis henger tésztákat (mint a nudli csak sokkal vékonyabb.. ebből készítik az ún. papfolytó tésztát), vagy egyszerű régi kézi tészta nyújtókkal is lehet pl szélesmetéltet csinálni.

A kész tésztát szűrőkanállal kiszedtem a vízből és azonnal a mártáshoz tettem. Fontos, hogy friss tésztát semmiképp ne mossuk le vízzel, a rajta lévő mászkos 'trutyi' csupán a keményítő, ami még egy kicsit tovább sűríti a mátásunkat, és nagyon jó állagot ad az ételnek.

A tésztát a serpenyőben még összerottyantottam egyszer a tésztával, friss bazsalikom levelet szórtam rá, tálalásnál pedig parmezánnal ízesítettem. Isteni lett! A friss tésztának tényleg egészen már íze és textúrája van, mint a szárítottnak (persze azért az se rossz :))

hazi teszta_paradicsomos szósszal.JPG

Ezt a végelenül egyszerű, ízletes mártás tippet az egyik 'sulitársam' osztotta meg velem pár hete, és azóta terveztem kipróbálni. 

Filézett csirkecombot vettem hozzá, mert az nem olyan száraz, mint a csirkemell de ugyanolyan gyorsan át tud sülni. Némi só és bors mellett fokhagymával ízesítettem a csirkét, illetve gazdagon meghintettem édesköménnyel. Ez nagyon érdekes mogyorószerű ízt adott neki. Csak akkor fűzerezem a húst, ha már majdnem készen van, mert így megőrzik az eredeti ízüket és a tápanyagok is jobban megmaradnak. Tehát a csirkecombokat csak egyszerűen pici vajon megsütöttem.

Közben a mártáshoz egy másik edényben kb 5 dkg vajat olvasztottam, ebbe 3 nagy gerezd fokhagymát pirítottam...ez talán túlzás, de én nagyon szeretem a fokhagymát. Nem vártam meg, hogy barnulni kezdjen, csak épp hogy elkezdte engedni az illatát. Ekkor beleöntöttem máfél deci tejszínt, 2 ek joghurtot és egy pici tejet. Amikor épp hogy összerottyant, le is vettem a tűzről és beledobtam egy nagy marék aprított petrezselymet. Ezzel a mártés kész is, isteni intenzív ízű és illatú és két fantasztikus alapanyag dominál - a petrezselyem és a fokhagyma.

Köretként zöldséges kölest készítettem még a csirke mellé.  A kölest ugyanúgy kell készíteni, mint a rizst - egy rész köles, rá másfél rész forró víz, fedő alatt hagyni 20-30 percet. Egy serpenyőben közben pár perc alatt gyorsan megpirítottam egy apróra szelt újhagymát, egy kockátkra vágott sárgarépát, fél kalifornia paprikát, két újnyi szelet sütőtököt (pont volt itthon), negyed chilit, majd sóztam, borsoztam és összekevertem a kész kölessel. Meglocsoltam egy kis olívaolajjal és citromlével és kész. 

Frissen, melegen tálaltam. Az egész megvolt alig több, mint fél óra alatt és nagyon ízletes, könnyű ebédet kaptunk.

Másnapra is maradt, de akkor kiegészítettem még egy kis spenótsalátával: kis olívaolaj, balzsamecet, só, bors - bele egy fél csomag bébispenót és egy fél marék aprított menta. A végé pici limelével meglocsoltam. Nagyon finom, friss ízű, különleges salátát kaptam.

petrezselymescsirke.JPG

kr_mes_spen_t_1384787646.JPG_1296x968

Péntek este egy nagyon egyszerű, gyors és ízletes vacsorát csináltam. Az alap recept Stahl, de némileg módosítva javaslom megcsinálni, hogy ne legyen annyira tömény a tejszíntől, mert mi például még lefekvéskor is úgy éreztük magunkat, mint akik mindjárt kipukkanakkak.

Tehát kb. fél kg spenótot dobjunk bele forrásban lévő vízbe, 1 perc után vegyük is ki, szűrjük le, ennyi épp elég neki. Ne csodálkozzunk, hogy a negyedére vagy még kisebbre esik össze ezután. Közben a sütőt melegítsük elő 190 fokra, grillen.

Közben egy tálban keverjünk össze kézi habverővel 2 tojást, 1 dl tejszínt és 1 dl joghurtot, szerecsendiót, 10 dkg parmezánt, 5-7 dkg csíkokra vágott pármai sonkát, sót, borsot. Ezt öntsük a leszűrt spenótra, keverjük össze és tegyük egy tepsibe úgy, hogy kellően szétoszlatva ne legyen magasabb az egész 2-3 cm-nél.

Tegyük be a meleg sütőbe és 30 perc alatt gyönyörű aranybarnára sül a teteje, miközben belül nagyon puha, krémes állagú marad.

Gyors, egyszerű, egészséges és nagyon finom!

Tehát a hozzávalók:

- Fél kg friss spenót

- 2 egész tojás

- 1 dl tejszín

- 1 dl joghurt

- 10 dkg parmezán

- 5-7 dkg pármai (vagy egyéb jó minőségű mediterrán) sonka

- szerecsendió, só, bors ízlés szerint

KissÁgica 2013.10.30. 21:38

Felébredtem...

Nagyon sok idő telt már el, mióta utoljára írtam. Bár rendszeresen megnyitottam ezt az oldalt, mert néha jó volt emlékezni néhány receptre innen, vagy akár ötletet venni amikor azon gondolkozom, mit is főzzek holnapra. És persze Eszter recepjeit nem mind ismerem olyan jól, hogy fejből tudjam, így azokat is innen lestem néha.

Lényeg a lényeg, hogy ha másnak nem is feltétlenül, nekem biztosan jó hogy létezik ez a blog, és már jóideje játszom a gondolattal, hogy újra írjak. Mert főzni továbbra is szeretek, ráadásul sokkal gyakrabban csinálom mostanában. Egyrészt mert a munkahelyem melletti menzát végleg száműztük az életünkből (a silány minőség és magas ár miatt) és felváltva főzünk egymásnak Andiékkal (kollégák, szintén egy pár), hogy hétköznap is finom, minőségi ételeket együnk ebédre, másrészt mert igyekszem a rengeteg tenni való mellett tudatosan is figyelni rá, hogy többet legyünk itthon és így több alkalmam legyen főzni.

Szó mi szó, ma megtöröm a jeget, leírok két gyors egyszerű vacsora ötletet, melyeket az elmúlt két napban készítettem. És terveim szerint a közeljövőben további recepteket osztok majd még meg itt.

Meleg csicseriborsó saláta:

Két kis fej lilahagymát felkockáztam, megfonnyasztottam oliva olajon és egy kis mustármagon és amikor már elkezdett barnulni, megszórtam sóval, borssal, chilivel és jó adag curryvel. Ezután ezt áttettem egy másik edénybe és a maradék olivaolajon 2 perc alatt megsütöttem egy üveg lecsepegtetett csicseriborsót majd hozzáöntöttem a hagymáshoz. Nagyon finom könnyű de ízletes vacsorának bizonyult. Viszont egy kis paradicsomot még elbírt volna, úgyhogy el is döntöttem, hogy legközelebb amikor már megsült a csicseriborsó, az utolsó fél percben rádobok majd néhány félbevágott koktélparadicsomot.

Bazsalikomos rikottakrém:

Ez egy nagyon egyszerű recept, tegnap improvizáltam amikor a Culinarisban realizáltam, hogy az imádott mediterrán sajtkrémet már nem lehet kapni. Tehát fogtam egy doboz rikottát, tettem hozzá egy nagy marék összevágott friss bazsalikomot, 5-6 szem csíkokra vágott félig aszalt paradicsomot, sót, borsot, pici chilit, 1-2 ek olívaolajat és egy pici reszelt parmezánt. Ezt kentük friss kenyérre, és isteni könnyű ize volt, máskor is meg fogom csinálni.

Bizony jó pár hét telt már el, mióta utoljára írtam. Nem azért mert azóta nem fordultam meg a konyhában, de sajnos annyira sok dolgom van, hogy nem tudtam időt szakítani, hogy neki üljek írni pár sort. Most is csak egy rövid szösszenetet osztanék meg veletek, amit még pár hónappal ezelőtt készítettem el. Nagyon finom, egyszerű, előételnek, vagy könnyű vacsorának is megfelel, de mégis a szokványostól kicsit eltérő, karakteres ízvilágot ad.

 

Mozzarella citromban sütve

Hozzávalók (két személyre)

20-30 dkg mozzarella

4 szép méretes citrom

4 szem koktélparadicsom

fél üveg szardella

bazsalikom levél

1 baguette

bors, chili

 

Végy négy citromot, vágd őket félbe, a végüket csippents le, és szedd ki óvatosan a belét. Helyezd őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe és rétegezd rá a hozzávalókat a következő sorrendben: egy szelet mozzarella (ha lehet ne a csomagolt verziót használd, mert az kevésbé ízletes mint a sajtpultban kapható buffala mozzarella), egy bazsalikom levél, kis bors, fél szelet szardella, fél koktélparadicsom, még egy szelet mozzarella, tetejére bors (ízlés szerint egy kis chili) és a tetejére díszítésként még egy kis levél bazsalikom.

Ezt tedd be a sütőbe, és körülbelül 15 perc alatt, 180 fokon süsd addig, míg a mozzarella elkezd kicsit szétfolyni, és kap egy kis színt. ( a sütőpapír itt lesz fontos, mert sajnos elkerülhetetlen, hogy a mozzarellából valamennyi kárbavesszen, hiszen nagyon lágy sajt, és elfolyik a tepsiben). Közben vágj szeletekre egy baguettet, locsold meg egy kis olívaolajjal, és hirtelen süsd meg mindkét oldalát egy teflon serpenyőben - ezt hívják az olaszok úgynevezett crostininek. A kész citromos falatokat helyezd át egy tányérba és a crostinivel tálald.

Természetesen a citromhéjat nem esszük meg, ez azt a célt szolgálja, hogy a sütés alatt átjárja a töltelék az ízét, és ezáltan egy nagyon különleges ízegyveleget kapjunk.

Tipp: aki nincs oda a szardelláért, az tegyen bele kicsit kevesebbet, de az íze végett semmiképp nem hiányozhat. Aki pedig nagyon szereti, mondjuk Eszter :), akár egy egész szelet mehet bele, elrontani biztos nem fogja :)

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sajnálom, hogy nem sok hasznát vettétek a blognak a húsvéti készülődéshez, de be kell valljam én idén nem is készítettem a húsvéti menühöz semmi finomságot. De majd Ágica bepótolja ezt a vonalat, hiszen ő sütött kalácsot, és sonkát is főzött.

De azért nehogy azt gondoljátok, hogy az egész 7végét megúsztam főzés nélkül. Pénteken ugyanis Máté hatalmas kert partyt tartott, ahol a vendégek száma talán elérte a 60 főt is. És ezen a bulin, ahogy az már a meghívóban is szerepelt a finomságokért a Gourmet girls felelt. Részben grillezés volt, de mivel kész anyagi csőd lenne 60 embert grill húsokkal jóllakatni, ezért a másik fogás a sokak által bizonyára ismert és kedvelt tökipompos, más fesztiválokon langalló néven ismert kemencés kenyér lángos volt. A receptet Lacitól kaptuk, és bizony be kell lássuk, hogy nagyon jó kis recept, hiszen az eredmény hibátlan kemencés lángos, amit akármelyik borfesztiválon megirigyelhetnének! Az elkészítés nem bonyolult,sőt…persze ha az ember 60 főre csinálja, akkor azért 8-10 tepsi után eléggé kimerül tőle :)

 

Hozzávalók 1,5 gáztepsihez – kb. 15 szelet lesz belőle:

0,7kg liszt

1 élesztő (lehetőleg nem por)

kis olaj

cukor

1 liter tej

1 csomag kockázott bacon (a legjobb a Tescos bacon kb 0,7kg – ne ijedjetek meg, ha a csomagolás alapján túl zsírosnak látjátok, megsülve tényleg nagyon profi hozzá)

1 nagy pohár tejföl

vöröshagyma

fokhagyma

sok reszelt sajt – trappista

 

Tészta (igazából olyan mint a pizza tészta) elkészítése:

 

Az élesztőt kevés langyos tejjel és 1 evőkanál cukorral felfuttatjuk.  A tejet elég megmikrózni hozzá, és vigyázzuk, nehogy túlforró legyen, mert az megöli az élesztőt, épp finom langyos legyen, az a jó.

Ebbe belemorzsoljuk az élesztőt, és adunk neki egy kis időd.

 

A lisztet egy nagy műanyag tálban (ha van akkor kelesztő tálba) keverjük össze a felfuttatott élesztővel adjunk hozzá egy kevés olajat és tejjel addig gyúrjuk össze míg a kezünkről lepereg a tészta. Ne felejtsük el megsózni! Rakjunk bele kb. 1 evőkanál sót.

 

Ez után hagyjuk megkelni a tésztát (tegyük langyos helyre) – kb 1órára, de ha kicsit több az sem baj.

 

Ha megkelt a tészta…..

Gáz tepsit kenjük ki vajjal, terítsük szét benne a tésztát. Mi Ágicával úgy vettük észre, hogy a fent megadott adag, kb. 1,5 gáztepsire elég. Tehát ha duplázunk, akkor 3 tepsit kapunk. Ezt azért fontos szerintem figyelembe venni, mert senki nem szereti, ha túl vastag lesz a tészta. Amikor beleterítjük a tespibe a tésztát bátran nyomogassuk szét a kezünkkel egészen a szélekig, és ne felejtsük el azt, hogy ez sütés közben is megemelkedik még.  Kenjük be fokhagymás tejföllel, szeletelt vöröshagymával gazdagon szórjuk be, tegyük rá a bacont.

Ez után 200-220 fokos sütőben sütjük kb. 15-20 percig (tűpróbával ellenőrizhetjük a tésztát), majd kivesszük, és rászórjuk a reszelt sajtot jó gazdagon, és azzal együtt még további kb. 10 percig sütjük, amíg szép ropogós nem lesz.

Csinálhatunk vegetáriánus verziót is, az is nagyon finom, egyszerűen csak hagyjuk ki a bacont, de az eljárás ugyanaz. Ehhez még annyit tanácsolnék, hogy kicsit extrában is sózzátok meg ez esetben a tésztát, mivel itt hiányozni fog a bacon adta sósság!

A tálalásnál a legegyszerűbb, ha az egész megsült tésztát vágódeszkára átcsúsztatjuk, azon szeleteljük és tálaljuk. Kínáljunk mellé extra fokhagymás tejfölt, vagy fokhagymás olajat, illetve annak, aki szereti egy kis apróra vágott kaprot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A buli nagyon jól sikerült, és Ágicával el is határoztuk, hogy ha valaki kéri, akkor szívesen segítünk bárkinek a nagyobb bulik, rendezvények menüjének összeállításában, és elkészítésében, így legalább nem a házigazda tölti az estét a konyhában, hanem ő élvezheti a vendégek társaságát, miközben a Gourmet girls szervírozza a finom vacsit! Természetesen ez úgy is megoldható, hogy előző nap előkészítünk mindent és utána másnap már a házigazda dolga csak a tálalás.

 

Szóval ha bárki szívesen élne a lehetőséggel az szóljon :)

 

Ahogyan azt már korábban is többször említettem, nagyon szeretjük a thai kajákat, és egyszerűen oda vagyunk Thaiföldért – és a tavalyi kis utunk óta folyamatosan visszavágyunk oda. A múltkor megosztottam Veletek a pad thai készítés titkait, most pedig szeretnék egy másik szuper receptet is bemutatni, ami szintén felidézte bennünk az ottani egzotikus ízeket, ez pedig nem más, mint a chicken satay. Ezt mi általában előételként fogyasztottuk kint, de szerintem főételnek is simán megteszi. Ez a recept szerintem azért is aktuális most, mivel itt a jó idő, és a grillező szezon, és a csirke nyársakat ehhez a fogáshoz legjobban egy grillen lehet megsütni! Tehát ha valaki grill partyt csinál, és a szokásos jól bevett grill ételek mellett esetleg feldobná a menüt egy kis egzotikummal, annak nagyon ajánlom ezt a fogást.  Mi vasárnap kettesben a férjemmel „terasznyitó-bulit” csináltunk, kipakoltuk a virágokat, rendet tettünk, majd a kis elektromos grill lapunkon megsütöttük a csirke nyársakat ehhez a fogáshoz.

 

Hozzávalók 4 főre:

1-1,5 kg csirke mell

6 dl kókusztej

gyömbér

koriander

citrom/lime

méz

3-4 gerezd fokhagyma

2 kisebb zacskó sótlan, pörkölt földimogyoró

szójaszósz

vörös curry pasta (esetleg zöld curry is)

só, bors

1 zacskó jázminrizs

aszalt sárgabarack, vagy bármi egyéb akár mazsola is jó

kardamonmag, mustármag, kurkuma

 

A húst be kell pácolnunk előre, minimum 2 órát állni kell hagyni, de az sem baj ha egy egész napot érlelődik . Először tehát szeljük fel a csirke melleket vékonyabb szeletkékre. Az sem gond, ha kis falatkákat vágunk, és majd ezt húzzuk a nyársra, de kint mindig vékony szeletek voltak felhúzva, szóval én ehhez tartottam magam.

A pácba tegyünk egy kevés kókusztejet, 2 evőkanál mézet, kevés szójaszószt, reszeljünk bele gyömbért, a fokhagymákat, tegyük bele a vörös és zöld curry pastát, végül pedig nyomjuk rá egy citrom levét. Kevés sót is használhatunk, de csak óvatosan, mivel a szójaszósz eléggé sós. Ezt masszírozzuk bele jól a csirkébe, ha nem jut elég, akkor bővítsük még egy kevés kókusztejjel, és fűszerezzük utána.

Sütés előtt a csirke szeleteket húzzuk fel a hurkapálca szerű nyársakra (ehhez vagy megveszitek a kész kis nyársakat, rengeteg helyen lehet kapni, vagy kihegyeztek pár hurkapálcát, és arra húzzátok fel a csirkét). A grill lapunkat állítsuk a legerősebb hőfokra, ha pedig klasszikus faszenet alkalmazunk, akkor figyeljünk, hogy már eléggé nagy legyen a hő. Erre rátesszük a nyársakat, és kb 10 perc alatt meg is sülnek, kívül kicsit ropogósan, és a méznek és kókusztejnek köszönhetően szép aranybarnán.

 

Az összetevőkből is látszik, hogy a csirke ettől a páctól már magában olyan finom egzotikus fűszeres lesz, hogy önmagában megállja a helyét – én talán kicsit jobban megextráztam a csirkét, mint a thaiok, de ettől csak finomabb lesz!

De nem elég hogy a hús magában is fantasztikusan finom és fűszeres, mi még készítünk hozzá egy kókusztejes mogyorómártást, amibe bele-bele kell mártogatni a nyársunkat falatozás közben. Ehhez daráljuk le a mogyorót, majd főzzük össze a kókusztej maradékával, rakjunk bele kevés vörös curry pastát, koriandert, fél citrom levét, és kevés szójaszószt, és fish szószt (ezt kihagyhatjátok nyugodtan, ha nem szeretitek az ízét, de én kedvelem, szerintem kifejezetten pikánssá teszi a mártást) és egy kanál cukrot, ízlés szerint sót.

A rizst a következőképp készítsük el: kevés olajon futtassuk meg a mustármagot, és a kardamont (Ebből elég 1-2 szem, nagyon intenzív!), majd dobjuk rá a rizst, kicsit pirítsuk, majd felöntjük vízzel (kb. másfélszer annyi víz kell, mint rizs). A vízbe tegyünk kevés kurkumát, ettől szép sárga lesz, egy kis curryt, reszeljünk bele gyömbért, és aprítsunk bele egy marék aszalt sárgabarackot. És persze sózni se felejtsük el a vizet!!! A jázmin rizs nagyon gyorsan megpuhul, szerintem gyorsabban készül el, mint a klasszikus rizs. Ha követjük az eljárást, szép pergős, igazi thaiföldi ízeket hozó köretet kapunk.

 

Remélem, kipróbáljátok, mert nagyon jó recept, biztos a siker, és igazán feldobja a grillezésen már jól ismert ízeket!

 

Szinyóre 2011.04.05. 10:00

Gnudi

A barátnőimtől még októberben a szülinapomra egy három alkalmas főző sulis bérletet kaptam. Ebből ez idáig kettőt sikerült lelátogatnom, természetesen kedves szerzőtárs barátnőm kíséretében J. Hihetetlen, hogy mennyire tele vannak ezek a sulik – nekünk is inkább nyitni kéne egyet Ágicával, ahelyett hogy itt blogolunk…abból biztosan jobb bevételeink lennének JNa de mi egyenlőre maradunk a blog mellett! Lényeg, hogy az egyik alkalmon, ami a kelet-toszkán finomságok címet viselte, tanultam egy nagyon szuper kis előételt, amit most vasárnap el is készítettem otthonra, a neve: gnudi. Ez egy állagában talán leginkább a magyar túrógombócra hasonlítható (de persze nem édes) finomság. A főző suliban tanultak szerint ezt spenóttal kell készíteni, de mivel vasárnap nem kaptam spenótot a közelünkben lévő hipermarketben, és sem kedvem, sem időm nem volt még több boltot lelátogatni, így úgy döntöttem szezonális leszek, és medvehagymát használok spenót helyett! Nagyon jó volt ezzel is, szóval bátran engedje szabadjára a fantáziáját mindenki, aki ezt a receptet készíti, és használjon nyugodtan akár spenótot, akár medvehagymát, akár bármi mást, amiről úgy érzi, hogy passzol az ételbe, és állagát tekintve a tésztánkon sem módosít nagyot.

 

A recept a következő:

 

Hozzávalók (4 fő részére):

 

Gombóchoz:

- egy zacskó kb. 30-40 dkg friss spenót/medvehagyma

- 25 dkg ricotta sajt, lágyabb fajta

- 10 dkg zsemlemorzsa

- 3-4 gerezd fokhagyma, préselt

- kevés szerecsendió

- só, bors

- olívaolaj

- kevés (kb. 2 ek.) liszt

- 2 ek. parmezán

- 2-3 tojás

Szószhoz – persze ezt is lehet variálgatni, lehet más mártás is, vagy lehet akár csak sima olvasztott vajjal és parmezánnal is enni, ha valakinek nincs kedve szószt főzni, azzal is nagyon finom:
- 15-20 dkg bébiparadicsom

- 1 fokhagyma

- chili

- olivaolaj

- só, bors

- 1-2dl fehér bor

+kevés parmezán reszelve a tálaláshoz

 

Elkészítés:

Jól átmossuk a spenótot, majd kissé megpároljuk jó sok fokhagymával, hogy jól összeessen (én a medvehagymával hasonlóképpen jártam el). Ha kész lehűtjük, majd összekeverjük a többi hozzávalóval: ricotta, parmezán, zsemlemorzsa, fokhagyma, liszt, tojások (ez fogja összetartani) – illetve fűszerezzük. Formálható állagot kell, hogy kapjunk! Miközben összeállítjuk a masszát egy nagy lábosban tegyünk föl vizet forrni, mert ebben lesznek majd kifőzve a kis gnudik. Ha felforrt a vizünk, akkor vegyünk elő két evőkanalat, és ezekkel hosszúkás alakú gombócokat készítünk, úgy, hogy egy kisebb adagot felveszünk az egyik kanállal, majd a másikkal kagyló szerűen magunk felé húzva formázunk, majd megint a másik kanállal… ezt eléggé nehéz így leírni, teszek fel fényképet erről, de talán még jobb lett volna, ha videót csináltam volna és azt tenném fel! Sebaj, biztos vagyok benne, ha nem is jön össze ez az alak, akkor is finom lesz az étel, ez csak egy kis extra, pont olyasmi, ami miatt jó elmenni néha ilyen főzősulis progikra. A képek, remélem azért segítenek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gombócokat a forró, sós vízben tesszük, és addig főzzük, amíg fel nem jönnek a víz tetejére, és utána még kb. 1 percig hagyjuk őket. Akkor jó a tészta állaga, ha nem esik szét (ehhez próbafőzhetünk egy gombócot).

A szószhoz csak éppen átdinszteljük a paradicsomot kb. 10 perc alatt a fűszerekkel, és a borral.

A gnudigombócokat a szósszal és kevés parmezánnal tálaljuk – én a tálalásnál javaslom, hogy ne a gombócokat öntsük nyakon a paradicsomos szósszal, hanem tegyünk egy kis szószt a tányérba, majd abba ültessük bele a gnudikat, és ezt szórjuk meg parmezánnal. Nagyon finom ízletes étel, gyönyörű szín kavalkádosan tálalható, és gyorsan elkészíthető – szóval annak aki szereti az olaszos ízeket nagyon ajánlom! 

 

  

Csütörtökön este átjöttek páran barátok egy kis vacsorázgatós, beszélgetős iszogatós estére. Az elkészített menüsorból most a desszertet szeretném veletek megosztani, a joghurtos-mascarponés-tejszínes gyümölcs kelyhet. Ez egy nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető édesség, ami nekem most nagyon jól jött, mert munka és bevásárlás után már alig maradt időm a vendégek érkezéséig. Ezt a fajta desszertet szerintem sokan ismerik, és készítik el, de mindenki egy kicsit másképp – van aki nem tesz bele joghurtot, van aki a tejszínt hagyja ki, van aki piskótát is tesz bele…de én most szeretném veletek megosztani az én verziómat, ami szerintem remek aránya ezeknek a finom hozzávalóknak!

 

Hozzávalók 4-5 főre:

25 dkg mascarpona

2 dl tejszín

0,5 liter natúr joghurt

2 citrom

friss vagy fagyasztott gyümölcsök (málna, eper, szeder, áfonya…bármi jó)

cukor, vagy édesítő

 

Elkészítés:

A tejszín verjük fel tejszínhabnak egy kis cukorral. A mascarponét keverjük ki a joghurttal, és reszeljük bele mindkét citrom héját, illetve nyomjuk bele fél citrom levét. Ezt ízlés szerint cukrozzuk, de ha épp vigyázunk a vonalainkra, akkor használjunk inkább nyírfacukrot/édesítőt, azzal is tökéletes lesz! Majd keverjük bele óvatosan a felvert tejszínhabunkat a masszába.

 

Ha épp téli szezonba vagyunk, és nem kapunk friss gyümölcsöket, csak fagyasztottat, az sem gond – de akkor különösen ajánlom, hogy a gyümölcsök egy részét főzzük fel egy kevés cukorral (vagy édesítővel)  és egy kis vízzel, majd főzzük amíg nem sűrűsödik be, de még maradjon kicsit darabos a gyümölcs…és ezt is használjuk fel, mert ettől lesz olyan nagyon finom az édességünk.

 

Most pedig vegyünk elő egy szép poharat/kelyhet és kezdjük el rétegezni a finomságokat: az aljára egy-két kanál krém, majd erre a felfőzött gyümölcsből pár kanál, majd pár szem friss gyümölcs – és ez után jöhet elölről az egész.  Ezt így folytassuk, amíg be nem telik a poharunk, úgy hogy a tetejére a gyümölcsöt szórjuk. Az egészet egy kis mentalevéllel díszíthetjük. Az eredmény egy könnyű, diétásan is elkészíthető gyümölcsös finomság, ahol a joghurtos krém citromos üdesége és a mézédes gyümölcsök találkozása tökéletes kompozíció!

 

Szinyóre 2011.03.28. 11:58

Franciakrémes

A húgom, Norikó nem sokára elutazik Ciprusra dolgozni, és ott is marad egészen szeptemberig. Ez bizony hosszú idő, és nagyon fog hiányozni nekünk. És hát nem lehet eléggé hamar elkezdeni a „búcsúztatást”, ami egyelőre abból áll, hogy mindenki megfőzi neki a kedvenc kajáit, amiket Cipruson tutira nem fog enni. Komolyabb listát adott le Anyunak és Nagyinak is, hogy miket főzzenek neki, és persze nekem is kiadott ezt-azt feladatba J. Így aztán az egész család átjött vasárnapi ebédre hozzánk, ahol a menü gulyásleves, sztrapacska, és desszertnek pedig franciakrémes volt.

Ezek közül most a krémes receptjét szeretném veletek megosztani. Nem könnyű elkészíteni, különösen nem elsőre, és különösen, hogy nem olvashattam egy jó kis blogot róla, ahol minden bakira felhívják a figyelmemet J))))) – na szóval szép kihívás elsőre, de szerintem másodikra, ha már tudja az ember mikre kell figyelni sokkal egyszerűbb lesz! És talán megéri szenvedni kicsit vele, mert szerintem, ha valaki lerak egy szép is finom házi franciakrémest a vendégei elé az asztalra, akkor bizony nagy elismerésben részesül az tuti!

 

A recept, és az elkészítés a következő:

 

Hozzávalók:

2 liter tej

3 főzős vaniliás pudingpor

50 dkg cukor

20 dkg porcukor

vanilia rúd, vaniliás cukor

5 dl tejszín

3 habfixáló

1 csom. étkezési zselatin

500 g leveles vajas tészta

5 dkg vaj

3 tojás

 

Tészta:

1 csomag leveles tésztát vékonyra nyújtunk – szerintem nem érdemes a házival bajlódni, teljesen jó a bolti is, és úgyis elég sok dolog van ezzel a sütivel, szóval ne bajlódjunk még tésztagyúrással is (persze aki bevállalja annak minden elismerésem, és hajrá!).

A tésztából 2 lapot sütünk: ezek egyforma méretűek legyenek, nyilván akkorák, amekkora a formánk, amibe majd helyezzük a krémest. Arra érdemes figyelni, hogy a sütés közben kicsit összemegy a tészta, szóval kicsit nagyobbra nyújtsuk, mint a formánk. És még valami, a kinyújtott tésztát javaslom, szilikon lapon süssük, nehogy leragadjon, és sütés előtt szurkáljuk meg villával alaposan, hogy ne nagyon púpozódjon fel.

Kb 180 fokon 10-15 perc kell neki, figyeljük, hogy nehogy megégjen, de azért szép barna, ropogós legyen.

Krém:

1 liter tejből és 3 csomag vaníliás pudingporból pudingot főzünk. Ez, mint látjátok kevesebb tej, mint ami a puding hátoldalára van írva, de az a lényeg! Ha annyival csináljuk, akkor ugyanis félő, hogy nem dermed meg eléggé, és netán szétfolyik a krémesünk.  Tehát végül is mindegy milyen pudingot használunk, akár hidegen kikeverős is lehet (bár abba a tojásokat nem tudjuk betenni), de a lényeg a kevesebb tej.  A pudingot a következők szerint készítsük: vanília pudingot, egy kis tejet a 3 darab tojás sárgával el kell keverni, ehhez adjunk ízlés szerint kis cukrot, vaníliás cukrot, vagy a legjobb, ha egy vanília rudat kikaparunk bele. A tej többi részét felforraljuk, majd ha forr, beleöntjük az összekevert pudingporos cuccot, így gyorsan besűrűsödik. Figyeljünk rá, hogy folyamatosan keverjük, nehogy odakapjon! Inkább kisebb lángon dolgozzunk. És arra is figyeljünk, hogy ne a forralandó tejbe tegyük a cukrot, hanem a másik pudingporos masszához, mert ha a tejet a cukorral együtt forraljuk, akkor nagy veszélye van annak, hogy bizony odakap a cukor a tej alján.

Ha már érezzük, hogy sűrűsödik a puding, és egyre nehezebb keverni, akkor még főzzük kicsit (kb a puding hátoldalán leírtaknak megfelelően) és utána vegyük le a tűzről.

A kész, meleg pudingba pedig belekeverjük lassan, apránként a 3 tojásfehérjét, amit 3 kanál cukorral kemény habbá vertünk előtte. Továbbá tegyünk még bele egy fél zacskó étkezési zselatint, ami szintén segít majd a megszilárdulásban.

Most nincs más dolgunk, mint ezt ráönteni a tésztalapunkra, amit belehelyeztünk abba a formába, amiben a krémest ki szeretnénk fagyasztani. Én ehhez egy magas falú tepsit használtam, de be kell valljam eléggé megküzdöttem, különösen az első darabbal, amíg ki tudtam venni. Azóta viszont láttam, hogy lehet kapni olyan tortaforma szerűséget, ami szögletes, és kicsit nagyobb, de ugyanolyan kapcsos elven működik, mint a tortaformák. Én biztosan beruházok egy ilyenre, mert ezzel, sokkal egyszerűbb lesz a dolgunk, ha már összeállt a süti egyszerűen, csak leemeljük róla a széleket, és nem kell azzal szenvedni, hogy hogyan vegyük ki a tepsiből. Persze meg lehet csinálni tepsiben is, de arra készüljünk, hogy az első darab, amit kiemelünk nem lesz szép látvány!

Ha ez elkészült, akkor tegyük be ezt az egészet hűtőbe. A legjobb, ha egy egész éjszakát hűl, mert ez alatt tutira szépen megszilárdul a puding mindenhol!

Tejszín réteg:

Fél liter tejszínhabot jól felverünk. Én ajánlom mindenkinek a habfixálót hozzá, ezzel tényleg kőkemény habot kapunk, és biztosan szépen megáll majd a krémesben is. A fél liter tejszínhez én 3 habfixálót használtam. A habot ízlés szerint cukrozzuk is. Majd ha kész, akkor kenjük fel a megszilárdult pudingunk tetejére.

Tető:

Igen, igen, most jön a tető, ami szintén eléggé nehéz feladat! A lényege, hogy ne kapkodjunk, és ijedjünk meg, amikor a hozzávalók furcsa állagokat vesznek fel, ez mind normális, és kitartás, a végére összeáll a dolog.

Sok recept, amiket végigolvastam csak cukrot és vizet ír ehhez, de szerintem ez nem jó, hiszen nem dobos tortát készítünk, hanem franciakrémest! Szóval a tetejére egy tejkaramellhez hasonló dolog kell kerüljön, pontosabban karamell fondan,  amibe sokak szerint kávé is megy. Én most kihagytam a kávét, de legközelebb biztosan teszek bele kicsit – szóval ajánlom, hogy azzal próbáljátok.

30 dkg cukrot felolvasztunk – bizony csak simán belerakjuk a cukrot a lábosunkban, és olvasztjuk. Lehet, hogy először ilyen furcsa szemcsés lesz a cukor, és nem akarjuk elhinni, hogy ez bizony a teljesen folyós állagú dologgá változik, de így lesz, csak türelem! Miután felolvadt apránként hozzáöntöm a 4dl tejet (aki kávésat csinál, az itt a tej egy része helyett használjon kávét, de ne rakjunk bele több folyadékot, mert akkor nem fog megszilárdulni). Figyelem: ha túl hirtelen öntjük a tejet, akkor elképzelhető, hogy a cukor összeugrik, mert lehűl, és az alján egy nagy ragadós csomóba összeáll. Ilyenkor nyugalom (velem is ez történt, és először teljes pánikba estem), ha felforr a tej, akkor lassanként a cukor is felolvad újra, és helyrejön a hiba! Lényeg, hogy folyton keverjük, nehogy leégjen. Majd meglátjuk, szép karamell színű lesz a tej.  Ha forr, belekeverjük a 4dkg vajat is. Együtt főzzük, amíg a massza megfelelő állagú nem lesz (ezt úgy lehet ellenőrizni, hogy egy átlátszó falú pohárba hideg vizet töltünk, és belecseppentünk a masszából - akkor jó, ha a csepp golyó alakú marad és így ér le a pohár aljára). Vigyázat, ha túl sokáig van főzve, széttöredezik - ha kevés ideig, akkor nem szilárdul meg. De egyébként érezni fogjuk, amikor már sűrűsödik, nehezebb lesz keverni. Itt is fontos a türelem, idő kell neki, amíg elindul a besűrűsödés.  A kész tökéletes állagú masszát ráöntjük a már megsütött másik leveles vajas lapunk tetejére. Én azt ajánlom, hogy arra a felére öntsük, amin sült, tehát ami lefelé volt a tepsiben, mert ez egyenesebb, nincsenek rajta púpok és mélyedések. Ez szép egyenletesen eloszlatjuk a felületén, majd kihűtjük. Ha már megszilárdult a tető, akkor felvagdossuk, akkora kockákra amekkora krémeseket majd szeretnénk, és így helyezzük majd, már felvágva a pudingos, tejszínes lapunk tetejére, és fejezzük be ezzel a krémest.

A sütit majd a már előre felvágott tetők mentén vágjuk fel tálalás előtt. Ezt már nem nehéz átvágni, hiszen puha a krémünk, és csak az alján van egy vékony tésztánk, ami kicsi küzdelmet igényel (van, aki ezt is felvágja előre, de szerintem ezt felesleges), a lényeg úgyis az volt, hogy ne a puha sütin kezdjük el kaszabolni a karamelles tetőt, és nyomjuk ezzel szét az egészet.

 

Sok sikert Mindenkinek hozzá, tudom, eléggé bonyolultnak tűnik ez az egész…esetleg aki nem érez bátorságot a franciakrémeshez, az csináljon simát, az egyszerűbb, nem kell rá a karamelles tető, és a tejszínhab réteg sem!De szerintem megéri azt a küzdelmet az eredmény!

 

 

Akkor most megosztom Veletek az ígért recepteket, amiket tegnap főztem estére a lányoknak. Nagyon fincsi, és könnyű ételeket csináltam, de azért 3 fogás az csak 3 fogás, szóval eléggé dugig voltunk a végére – de mindenkinek nagyon ízlett minden. Persze mindenből úgy csináltam, és készítettem elő, hogy ma este, amikor az én kis szerelmem hazajön végre az üzleti útjáról, akkor Őt is ezzel a fenséges vacsorával várhassam. Az előételt és a desszertet Gyöngyitől, anyósomtól tanultam (bár a forró málna öntet szintén saját fejlesztés) – ez pedig mondhatjuk, hogy a biztos siker záloga! A főétel pedig egy rögtönzött találmányom.

Na szóval a menü a következő volt:

-          currys kókusztejes ananászos ráksaláta

-          spenótos, baconos palacsinta 3 sajttal sütve

-          túrótorta forró málna öntettel, és piros gyümölcsökkel

Az elkészítés pedig a következőképpen nézett ki:

CURRYS KÓKUSZTEJES ANANÁSZOS RÁKSALÁTA

Ez egy igazán üdítő saláta, amelynek az összetevők miatt van egy kellemes egzotikus beütése az indiai curry miatt. Enyhén csípős, ugyanakkor édeskés a gyümölcs miatt, és nagyon finom krémes a kókusztejnek köszönhetően.

Hozzávalók:

-          vegyes saláta mix

-          pár darab garnéla rák

-          koktélparadicsom

-          1 friss ananász

-          szár zeller

-          natúr joghurt

-          kókusztej

-          fokhagyma

-          gyömbér

-          citrom

-          vörös curry, kurkuma

A rákokat süssük meg: kevés vajra dobjuk rá a rákokat, erre nyomjunk kis fokhagymát, esetleg chilit.  A salátát öntsük egy nagyobb tálba, ahol majd összekeverjük az egészet, erre dobjuk rá a megpucolt és felkockázott ananász darabokat, a kis karikákra vágott szár zellert (3-4 szál), és pár szem félbevágott koktélparadicsomot (6-7 szem). Ha kisült a rák, és kicsit ki is hűlt, akkor tegyük azt is a salira. Nem baj, ha egy kicsit a vajból is rácsepegtetünk, amiben a rákunk sült, ez finom ízt ad majd neki.  Közben keverjük össze a mártást: natúr joghurt, ebbe beleteszünk egy kis doboz kókusztejet, belereszelünk egy kisebb gyömbért, 2-3 gerezd fokhagymát, 1 púpos kiskanál vörös curryt, 2-3 kanál cukrot  teszünk bele (itt lehet eltérni, és persze diétásan csinálva nyírfacukrot, édesítőt használni), és bele nyomunk egy fél citrom levét. Ha van kurkumánk, akkor tegyünk bele azt is, ez nagyon szépen megszínesíti majd az egészet.  Az  öntetet nem sokkal tálalás előtt keverjük össze a salátával, nehogy összeessen mire oda kerül a sor, hogy megesszük.

Én ezt kis üvegpoharakba tálaltam, és nagyon mutatós volt benne. De ha van talpas, nagyobb szájú poharunk, akkor tehetjük abba is, így a látvány gyönyörű és nagyon extra lesz, az íze pedig magáért beszél!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SPENÓTOS BACONOS PALACSINTA 3 SAJTTAL SÜTVE

Egyszer egy ehhez hasonlót ettünk Pityóval a Comói-tónál, ahol az első házassági évfordulónkon voltunk. Persze ez leginkább csak távoli hasonlóság…de egyszer majd elkészítem az ott evett eredeti receptet is, és majd beszámolok arról is.

Hozzávalók:

-          1/2 kg friss spenót

-          bacon

-          mozzarella, parmezán, trappista/gauda

-          tejszín

-          fokhagyma

-          tej, liszt

-          tojás

Először is megsütjük a palacsintákat. Ehhez bekeverjük a palacsinta tésztát (liszt, tojás, szódavíz, tej, pici olaj, só), ezt kicsit hagyjuk állni. Ez alatt megtisztíthatjuk a spenótot – ez eléggé utálatos munka, lemosni, a szárakat letördelni…de megéri, és ehhez az ételhez nem kell olyan sok, fél kg bőven elég. Ez után nekiállunk a palacsinta sütésnek – nem kell sok darab, kb úgy számolhatunk, hogy fejenként 2darab elég, esetleg a nagy étkűeknek 3 darab, de az már tényleg húzós….

A megtiszított spenótot 4-5 gerezd fokhagymával, sóval, borssal megpároljuk, amíg meg nem fonnyad, és tökéletes állagú nem lesz. Ehhez esetleg egy kevés főzőtejszínt adhatunk.

A bacont kis kockákra aprítjuk, és kisütjük jó ropogósra.

Csinálunk egy besamelt (vajon, olajon lisztet pirítunk, majd felöntjük tejjel – lsd lasagne receptem), ebbe beletesszük a főzőtejszín megmaradó részét is, és belereszelünk a sajtokból. Mindegyik sajtból tegyünk bele, hiszen mindegyiknek meg van a maga szerepe: a parmezántól olaszos, pikáns íze lesz, a mozzarellától jó nyúlós lesz, a trappista/gauda meg szépen sűríti és ízesíti. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Most már nincs más hátra mint összeállítani a palacsintákat. Először megkenjük besamellel, majd szórunk rá mindhárom sajtból, teszünk rá a spenótónt, bacont szép egyenletesen. Majd összehajtjuk háromszög alakra, és tepsibe/tűzálló tálba helyezzük. Öntünk még egy kis besamellt a tetejére, megszórjuk reszelt sajjtal, és mehet a sütőbe. Itt a legmagasabb hőfokot állítsuk be, és rápirítós funkciót válasszuk, hiszen éppen csak annyi idő kell neki, hogy a sajt megpiruljon, és finom ropogós legyen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TÚRÓTORTA FORRÓ MÁLNA ÖNTETTEL ÉS PIROS BOGYÓS GYÜMÖLCSÖKKEL

Ez egy igazán finom, könnyű sütemény. Gyorsan elkészíthető – egy dolgot kell viszont szem előtt tartani, célszerű már előző nap megcsinálni, hogy jól kihűljön, és összeálljon. A tetejére lehet tenni persze a klasszikus tortazselével kiöntött piros gyümölcsöket is, de szerintem ez a forró málna öntet és mellé a gyümölcsök nyerő és nagyon modern és exkluzív J

Hozzávalók:

-          liszt

-          cukor, vaníliás cukor

-          1 db főzős vanília puding

-          1 camping sajtkrém

-          50 dkg túró

-          20 dkg vaj

-          2-3 citrom

-          3 tojás

-          1 csom. sütőpor

-          fél liter tej

Elkészítés:

Tészta: 8 evőkanál liszt, 5 evőkanál cukor, 6 dkg vaj, 1 csomag sütőpor, 7 kanál tej

Ezt összegyúrjuk, szükség esetén még tehetünk bele lisztet, tejet – ahogy az állaga kívánja. Lényeg hogy jól nyújtható legyen. Ezt kicsit kinyújtjuk, majd beletesszük a kivajazott tortaformába, és szétnyomkodjuk egyenletesen az aljára.

 

Krém: 50 dkg túró, 15 dkg olvasztott vaj, 20 dkg cukor, 2 csomag vaníliás cukor, 2 citrom reszelt héja, 1 camping tömlős sajtkrém, 1 csomag vaníliás puding (főzős fajta), fél liter tej, 3 tojás (fehérjéket külön habnak felverni, és a végén betenni)

Az egész krémet habverővel összekeverjük, a tojásfehérjéket viszont csak a végén kanállal forgassuk bele, hogy ne törjön meg. Ezt bele öntjük a formába. Ne ijedjünk meg, hogy egy teljesen folyékony krémünk van, ez majd a sütőben, és a hűtőben teljesen megszilárdul majd.

 

Sütőbe tesszük, ahol 50-60 perc alatt 180 fokon megsütjük. A sütési folyamat végén esetleg tehetünk alufóliát a tetejére, hogy nehogy nagyon megbarnuljon. Ne ijedjünk meg, ha remegős, amikor kivesszük, majd másnapra teljesen megszilárdul. Ha kihűlt tegyük hűtőbe, és ott hagyjuk összeállni min. 1 éjszakát.

 

Málna öntet: friss, vagy fagyasztott málnából is készíthetjük. A málnát tegyük egy kis lábosba, forraljuk fel, tegyünk bele pár kanál lekvárt (lehet az eper is, mindegy, de ezzel javítjuk az állagát, és kicsit édesebbé is tesszük). Majd ha már kezd szétmenni a málna, akkor botmixerrel átturmixoljuk az egészet. Ez után kislyukú szűrön leszűrjük, hogy a málna magok eltűnjenek belőle. Majd újra felforraljuk a már leszűrt öntetet, és teszünk bele egy kanál vajat, amitől sűrűbb és krémesebb lesz.

Tálalás: vágjunk egy szelet tortát, mellé helyezzük el a gyümölcsöket, szórjuk meg porcukorral a tortát. Ez után locsoljuk meg a tetejét a málna öntettel, hagyjuk hogy szépen végigcsurogjon a forró piros szósz a hideg hófehér tortaszelet oldalán. A tetejére pedig tehetünk egy-két menta levelet, így teljes lesz a színbeli és ízbeli összhatás is! Ez fantasztikus kompozíció, szerintem mindenki oda lesz érte!

 

Szinyóre 2011.02.22. 13:25

Brassói aprópecsenye

Hétvégén brassói aprópecsenyét főztem. Tudom, hogy ez egy egyszerű étel, és biztos sokan nagyon jól el tudják készíteni, de annak aki mégsem, vagy aki már csak régen csinálta, annak úgy gondoltam most mégis leírom ide ezt a receptet.

Nem nagy talány ez a fogás, tulajdonképpen hús krumplival….de azért mégsem ennyire egyszerű. Először is el kell dönteni, hogy sertésből vagy pulykából csináljuk. Én a pulykát jobban szeretem brassóinak, de a férjem rábeszélésének engedve, és a kedvében járva sertés combból csináltam, és nagyon finom lett.

Hozzávalók 4 főre:

1,5 kg sertés comb / vagy pulyka mell

2 kg krumpli

2 fej fokhagyma

4 fej vöröshagyma

1 paradicsom

1 paprika

olaj

só, bors, piros paprika

 

Először felaprítjuk és megtisztítjuk a húst. Felvágjuk a hagymákat apróra, ezt megpirítjuk, majd rádobjuk a husit, amit sózunk, borsozunk, nyomunk rá min. 4-5 gerezd fokhagymát és ezt is megpirítjuk.  Ha ezzel meg vagyunk, esetleg tehetünk rá egy kis piros paprikát, persze csak keveset, hiszen nem pörköltet főzünk, de ettől nagyon szép színe lesz. Én általában csípős pirospaprikát használok, mivel mi nagyon kedveljük a csípős ételeket, de persze ezt döntse el mindenki igényei szerint. Öntsük rá a húsra egy kevés vizet, annyit kb. hogy azért kilógjon a husi belőle, de legyen bőven szaftnak való…és ne aggódjunk, a hagyma majd megteszi a hatását, és szép sűrű szaftot kapunk majd a végén. Ezt így főzzük kb. 1 órát, ha sertésről van szó, ha pulykáról, akkor persze kevesebb idő is elég. Persze néha nézzünk rá, nehogy odakapjon, illetve kóstoljuk is meg, és szükség szerint nyomjunk még bele fokhagymát, sózzuk, borsozzuk.

Ez alatt el kell készíteni a krumplit. Ezt hámozzuk meg, majd rövid időre már felkockázva (kb. akkora kockákra mint a hús) tegyük fel főni. Nem kell sok idő neki, nem főtt krumplit akarunk készíteni, csak annyi kell, hogy picit megadja magát a krumpli, hogy amikor majd a forró olajban kisütjük, akkor ne maradjon nyers a közepe, hanem finom puha legyen belül és ropogós kívül. Szóval forrás után max. 10 percet főzzük. Ez után leszűrjük, megtörölgetjük, és forró olajban kisütögetjük – ez elég hosszadalmas rész, de megéri! A kész krumplikat külön tegyük egyelőre, ne rögtön a husi mellé, mert akkor a szafttól megpuhulnak.  

Ha kész a hús, és az összes krumplit kisütöttük, akkor keverjük össze az egészet, közvetlenül a tálalás előtt. Így finom ropogós krumplikat kapunk, és ugyanakkor pedig egy kellőképpen szaftos húst.

Mellé a legjobb a kovászos uborka, esetleg ecetes almapaprika.

Ma jönnek át barátnők vacsorára, szóval nekik kell készítenem majd valami finomat! Egy biztos, a desszert, azt már tegnap megcsináltam, méghozzá egy nagyon finom túrótortát, már-már sajttortát. De ezt majd a többi finomsággal együtt osztom meg Veletek holnap!

Pénteken vendégül láttuk a barátainkat, és a már sok ideje beígért kagylót tálaltuk.

Ez Ati specialitása, nagyon finom, és egyszerűen elkészíthető. Persze nagyon fontos az alapanyag, főleg egy ilyen kényes fogás esetén. A feketekagylót frissen kell venni (nem fagyasztottat),  megbízható helyen. Én a Metro-t választottam, mert gyönyörű hal és tenger gyümölcsei kínálata van és lehet lédig is kapni (Egyébként ha nincs a közelben Metro, a Cora is megfelel erre a célra) Itt vettem meg a másik fogáshoz, a spenótos-rikottás-rákos tésztához való garnéla rákot is. Bár azt nyugodtan lehetett volna fagyasztott koktél rákból készíteni, és megkíméltem volna magam a garnéla pucolásától. Na de sebaj.

Fekete kagyló fehérboros szószban

Hozzávalók:

1 kiló fekete kagyló (kb. 3-4 főre elég, kivéve ha valaki annyit eszik, mint Lipi, mert akkor egy főre is épp hogy elég:))

2-3 fej hagyma

5-6 gerezd foghagyma

2 dl száraz fehér bor

bors, só

olaj

petrezselyem

 

Kevés olajon megdinszteljük a hagymát, foghagymát. Fűszerezzük, felöntjük egy deci vízzel, és körülbelül 10 percig főzzük, majd beleöntjük a bort és addig hagyjuk rotyogni, míg az alkohol elillan (amennyiben sűrűbb szaftot szeretnénk, itt tehetünk bele egy deci főzőtejszínt, mely egy kicsit lágyítja az ízeket, és a bor kevésbé lesz domináns). Miközben rotyog, tegyük bele az apróra vágott petrezselymet, majd ezután beledobjuk a kagylókat (melyet előtt nem mosunk meg, csak a kilógó alga és moszat darabokat kell eltávolítani róla!) és fedő alatt további 10 perc alatt készre főzzük. Ha már szinte mindegyik kagyló szétnyílt, akkor van kész.

Azonnal tálaljuk, friss baguettel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feketekagyló paradicsomos szószban

Hozzávalók és elkészítés ugyanaz mint a fehérboros esetében, de itt a bor helyett fél liter paradicsomszósz kerül bele, melyet sűrűre főzünk. A petrezselyem helyett bazsalikommal ízesítjük.

A vége ugyanaz, kagyló majszolás és óriás tunkoklás a szószból friss baguettel.

KissÁgica 2011.02.15. 11:41

Szerelmes hátszín

Bár a valentín napot erőltetett, kitalált ünnepnek tartom, azért azt gondoltam, egy finom vacsival mégiscsak meglepem Atit, amúgy is ritkán van alkalmam hétköznap főzni, így ez jó apropónak bizonyult.

 

A menü paradicsompesztós hátszín zöldségekkel és krumplival, bearnait mártással, valamint desszertnek mandulás füge volt.

 

Eredetileg bélszínből akartam elkészíteni a vacsorát, de mivel azt nem kaptam, így vettem két szelet hátszínt és két szelet fehérpecsenyét. Gondoltam, kipróbálom, melyikből lehet többet kihozni...a hátszín nyert szerintem.

Először megcsináltam a paradicsomos pesto-t: pár kanál szárított paradicsomot, friss bazsalikomot, sót, borsot, arrabbiata fűszerkeveréket összeturmixoltam. Ezt kentem rá az előzetesen megmosott, kicsit sózott és borsozott húsokra. Amíg a többi dolgot előkészítettem, ezeket hagytam állni kicsit.

Közben nekiláttam a mártásnak. Ehhez két tojássárgáját, egy evőkanál vízzel és egy evőkanál borecettel lassú tüzön, vastag falú edényben kikevertem. Amikor már elég meleg lett (amíg nem túl forró és az ujjamat még bele tudom tenni), levettem a tűzről és 50 dkg vajat elkevertem benne. Ezután mehet bele némi só és bors, valamint egy kávéskanál tárkony. Igazán pikáns ízt ad a húsnak.

Eközben a krumplit félig megpároltam héjában, és szeletekre vágtam. Lapos serpenyőben pici olajon kb 4-4 perc alatt átsütöttem a húsok mindkét oldalát (a fehérpecsenyénél még plusz 2-3 percet fedő alatt pároltam). Közben mellé tettem a szeletelt krumplit, és mindkét oldalát megpirítottam ezidő alatt.

Miután a húst levettem, a lekapott pestos olajban pár perc alatt átforgattam a bébikukoricát, borsót, zöldbabot úgy , hogy kicsit puhuljon, de még ropogósok maradjanak.

A húsra tettem kicsit a mártásból és a zöldségekkel és krumplival melegen tálaltam. Nagyon finom lett!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A deszerthez 5 szem fügét vettem (nem akartam nagy adag desszertet, ezért úgy ítéltem hogy két szem nekem és három szem Atinak elegendő lesz). Először kb 30 dkg szeletelt mandulát pár perc alatt finoman megpirítottam. Ezt félretettem, és ugyanazen serpenyőbe belehelyeztem a fügéket úgy, hogy majdnem az aljáig négy cikkelyre vágtam, hogy szépen szétnyíljanak. Mindegyikre 2-2 kávéskanál barna cukrot szórtam, és 5 perc alatt óvatosan megsütöttem. Amikor a cukor már bugyborékolni kezdett, kivettem a fügéket, és a maradék cukrot még két evőkanállal kiegészítettem, és ahogy elkezdett olvadni, egy deci 6 puttonyos Aszut öntöttem bele. Gyenge tűzön még kicsit kevergettem, míg szirupossá nem vált. Ezután pár percet hagytam hülni és ráöntöttem a fügékre. Megszórtam gazdagon mandulával, kanalazatam mellé egy kis mascarponét és már tálaltam is.

Atinak annyira ízlett, hogy még a tányért is kinyalta :)

Mindkét recept gyorsan elkészíthető és nagyon fínom, így a dolgos hétköznapokra is nagyon ajánlom.

 

KissÁgica 2011.02.15. 10:20

Klasszikus hamburger

Jó rég nem írtam már, röstellem is magam miatta, de szerencsére Eszter addig is tartotta a frontot és jobbnál jobb recepteket osztott meg Veletek.

Legtöbbet már volt szerencsém kóstolni, így feltétlen ajánlom, hogy kipróbáljátok. A fondűhöz nekem is nagyon megjött a kedvem, ahogy elolvastam a szósz recepteket, úgyhogy valamelyik napra azt hiszem meglepem magunkat egy fondű vacsival :)

 

Múlt vasárnap azon ritka pillanatok egyike volt, amikor nem volt semmi dolgunk, programunk, csak otthon voltunk kettesben. Ennek örömére, elmentünk vásárolni - eredetileg porszívó zsákot akartunk felkutatni, de közben betévedtünk a Corába is, így hirtelen kitaláltuk az aznapi menüt, és be is vásároltunk hozzá. Ez pedig a jó öreg hamburger! Most azt gondoljátok, hogy mi sem egyszerűbb ennél, mit kell ezen részletezni, de higgyétek el, mint sok esetben ennél is igaz, hogy a legalapvetőbb fogást is fel lehet turbózni néhány aprósággal. És mi azt hiszem nyugodtan mondhatom, számos otthoni hamburger sütés után, elég szakavatottak lettünk ebben a témában.

Tehát két főre a hozzávalók (már ha nagyon éhesek vagytok. Egyébként 4 adag kijön belőle):

fél kiló darált marhahús (ha nincs, jó a sertés is, mi például most abból csináltuk, de marhából lesz igazán finom, szaftos a hús)

egy fej hagyma

3 gerezd foghagyma

1 tojás

1-2 ek zsemlemorzsa

só, bors

rozmaring

buci zsemle

barbeque szósz, chili szósz

ketchup, mustár, majonéz

paradicsom, saláta, uborka

sült krumpli (elengedhetetlen a hamburger mellé)

olaj

 

A darált húst összedolgozzuk a tojással, fél hagymával, foghagymával, sóval, borssal, rozmaringgal (ez nagyon finom, extra ízt ad neki, feltétlen ajánlom), zsemlemorzsával. Hagyjuk állni legalább fél órát, hogy összeérjenek az ízek, és jó nagy gombócot formálva (ekkora adagból négy jön ki) lapos serpenyőbe, nagyon pici olajon süssük (tényleg elég két-három csepp, ha jó a serpenyő). Közben nyomkodjuk meg néha, hogy lapos korongot formázzon és közben engedjen kicsit a levéből, hogy az olajjal keveredve azon piruljon meg. Még az első percekben kenjük meg vékonyan az egyik oldalát barbeque szósszal, a másikat pedig chili szósszal (már aki bírja az erőset) és így süssük át teljesn. Ettől még pikánsabb íze lesz.

Ha kész a hús, a hagyma másik felét szeleteljük fel vékony félkörökre/körökre, és futtassuk meg kicsit a serpenyőben, hogy egy kis pírt kapjanak.

A zsemle ízlés kérdése, bármilyen megfelel, de mi a buci zsemlét preferáljuk (ami hasonló, mint a molnárka, kicsit édeskés íze van, és elég méretes, így a 25 dkg-s húsgombóc bőven elkél bele). Kenjük meg mindkét oldalát ketchuppal, mustárral, majonézzel, helyezzük bele a húspogácsákat, salátalevelet, uborka szeleteket, paradicsomot és a pirított hagymát, majd helyezzük rá a tetejét és nyomkodjuk finoman össze, hogy biztosan beférjen a szánkba egyben :) hiszen akkor igazán jó, ha egy falatban mindenből van egy kicsi.

Közben a sült krumplit értelemszerűen kisütjük, és együtt, melegen tálaljuk.

Hát az ameriakaik mégsem olyan hülyék, mint sokan mondják.. ezt az ételt például elég jól kitalálták! :)

Jó étvágyat hozzá...már ha nem fogyóztok ;)

Szinyóre 2011.02.14. 13:24

Fondü

A péntek esténket kettesben töltöttük otthon, és egy kis töprengés után rájöttem, hogy ere az estére egy kis fondüzés lenne a legmegfelelőbb. Valami olyat akartam, ami nem csak egyszerűen egy olyan étel, amit elkészítek, és utána egy perc alatt belapátoljuk, és annyi…hanem valami olyat, ami mellett hosszasabban el lehet üldögélni, és beszélgetni, és közben csipegetni! A fondü erre tökéletes! Nagyon jó kettesben is, de ajánlom 4-6 fős vendégséghez is, a lényeg hogy ott ülhetünk egy asztal körül falatozgatva, és jókat beszélgetve – és a háziasszonynak sem kell folyton felugrálnia, hiszen helyben készül el az étel J

Gondolkodtunk, hogy sajtfondüt csinálunk, de végül mégis a hús mellett maradtunk, mi ezt jobban szeretjük, mert ez jobban variálható, sokkal több ízt kóstolhatunk vele.

Igaz, ami igaz – ehhez a mulatsághoz be kell szereznünk egy fondü készletet, de ha nem akarjuk megvenni, akkor biztosan akad olyan az ismeretségi körben, akitől kölcsön lehet kérni.

1.       1. A húsok: csirkemellet, és borjúbélszínt sütöttünk pénteken, mindkettő nagyon finom volt, és mindkettő ideális a fondühöz, mivel gyorsan megpuhulnak, és nem kell sok idő ahhoz, hogy átsüljenek.

Mennyiség: 2-3 szelet bélszín, egy fél csirkemell

Kockázzuk fel a húst, akkorára kb. mintha pörkölt lenne belőle…

Én előre bepácoltam kicsit őket, hogy még finomabbá tegyem (2-3 órát hagyjuk állni):

-          borjúra: mustáros, worchester szószos, borsos pácot tettem + egy kis húspuhítót (mert annál nincs idegesítőbb, ha kemény, rágós husikat kell enni)

-          csirkére: só, bors, fokhagyma, és egy kis joghurt

A kisütésükhöz szükségünk lesz majd 1 liter olajra is, amit majd beleöntünk a fondüs edényünkben, és ami alatt majd begyújtunk az asztalon, ha kezdődik a lakoma!

2.       2. Mártások: szerintem ez a lelke a hús-fondüzésnek, és ezért is szeretjük mi ezt annyira. Ahogy drága férjem mondta: „Egy-egy falat hús minden mártással olyan, mintha egy külön-külön főételet kóstolnánk meg a világ legkülönbözőbb tájairól…” .

A mártásoknak tényleg csak a képzeltünk szab határt, meg a türelmünk, mert ez a legmacerásabb része az egész vacsora előkészítésének – persze lehet segítségül hívni bolti szószokat is, de azért egy két házi mártás kihagyhatatlan!

Én ezeket csináltam péntekre:

-          fokhagymás majonéz: na ez aztán nem bonyolult, nyomjuk fokhagymát egy kevés majonézbe, és kész is J - nagyon finom, és nagyon egyszerű

-          currys – chilis  szilva chutney: na ez azért már nagyobb hozzáértést igényel, de megéri – mi ezt szavaztuk meg nyertesnek a pénteki felhozatalból – igazi indiai élményeket okozott J

Tegyünk fel főni egy kis kész szilvalekvárt, ebbe kockázzunk aszalt szilvát, reszeljünk bele egy kisebb darab gyömbért, 1-2 gerezd fokhagymát, tegyünk bele ízlés szerint chilit, curry port, esetleg egy kis zöld curryt, egy kevés szójaszószt. Hígítsuk vízzel, nehogy odaégjen, és főzzünk belőle egy sűrű mártást.

-          mogyorós gorgonzola mártás: pörköljük meg a mogyorót, majd daráljuk le. Villával törjük át a gorgonzolát egy kis tejföllel, és ebbe keverjük bele a mogyorót is A gorgonzola mennyiségével csak óvatosan, inkább apránként tegyük bele, nehogy túlságosan intenzív legyen a szósz íze.

-          kínai édes-csípős hagyma-mártás: 2-3 db hagymát hámozzunk meg, majd vágjuk 4 felé. Ezt tegyük serpenyőbe, majd kevés olajon pörgessük meg. Erre tegyünk pár darab hámozott paradicsomot, vagy konzervet, nyomjunk rá ketchupot, és öntsünk bele kb. 1 dl sherryt. Ezt pároljuk össze jó alaposan, amíg a hagyma egészen meg nem puhul, és ízlés szerint tegyünk bele tabasco szószt, illetve chilit és persze egy kis sót.

-          zöldfűszeres mártás: újhagyma zöldjét, petrezselymet, bazsalikomot vágjunk össze apóra, és ezt keverjük össze tejföllel. Esetleg tehetünk bele egy kevés zöldfűszeres krémsajtot, vajkrémet is – ettől még krémesebb szószt kapunk.

-          barbeque mártás

Még néhány ötlet:

-          zöldbors mártás: zöldborsból, kevés mustárból, és tejszínből készítjük, ezeket serpenyőben összeforraljuk

-          mustármártás

-          sajtmártás

3.       3. Köretnek, mert persze azt sose feledjük, hogy a férfiaknak mindig kell köret is – legalábbis nálunk ez a helyzet J - héjában megfőztem 5-6 szem krumplit, majd négybe vágtam őket, és tepsibe tettem, sóztam+borsoztam és kevés vajat csipegettem a tetejére, majd 220 fokon addig sütöttem, amíg szép ropogós nem lett. Máskor szoktam ezt a héjában főtt krumplit olajban is sütni, az lesz az igazi főtt-sült steak burgonya, de ha a tepsis megoldást választjuk, akkor sok macerától óvjuk meg magunkat, hiszen egyszerre egyben kész lesz a köret anélkül, hogy rengeteg olajat kellene megenni/és feltakarítani magunk után.

 4.       Egy egyszerű olajos balzsamecetes salátát is adhatunk mellé – annak, aki inkább ezt enné a krumpli helyett a husikhoz.

Miután mindent előkészítettünk, mert ebben az ételben ez a jó, hogy minden előre előkészíthető – nincs más dolgunk, mint begyújtani az olajos fondü edény alatt, és megvárni, amíg felforrósodik az, és utána már szúrhatjuk is a husikat a fondü villákra, és kezdhetjük a lakomát!

Mi egy üveg Bodri Rozi rosét ittunk mellé, és egy nagyon szép, romantikus, falatozós-beszélgetős estét töltöttünk együtt! Szóval, akinek még nincs ötlete Valentin napra, az szerintem lepje meg a szerelmét egy ilyen csodás vacsorával :)

Szinyóre 2011.02.09. 11:35

Lasagne

Ezen a héten még nem főztem semmit sem. Vasárnap voltunk Anyuéknál ebédelni, és olyan jól elláttak minket mindenféle finomsággal, hogy még ma is azt ebédeljük. Viszont nem akartam nagyon elmaradni a blog írással, és pont a multkorjában készítettem el ezt a lasagne receptet, amit már annyi baráti összejövetelre megcsináltam, és ami mindig nagy sikert aratott, hogy gondoltam, akkor most megosztom ezt Veletek.

A recept jól bevált, és könnyen elkészíthető, és lekövethető – ezt tapasztalatból mondom, mivel Kinga barátnőm is remekelt már vele, szóval hajrá! Különösen ajánlom egy 6-8 fős vendégséghez, mivel előre össze lehet rakni, ugyanakkor frissen megsüthetjük, és még gőzölgő forró ételt tehetünk barátaink elé anélkül, hogy a vendégség ideje alatt a konyhában kellene töltenünk a drága időnket.

Mellé hagymás paradicsomsalátát ajánlok, mi ezzel szeretjük!

 Hozzávalók:

 1 csomag lasagne tésztalap

 

 A raguhoz:

·           60 dkg darált hús (marha+sertés)

·           2 hagyma

·           2-3 db sárgarépa

·           2 konzerv darabolt paradicsom (vagy 4-5 friss paradicsom, vagy mindkettő)

·           1 paradicsompüré

·           ketchup

·           olaj

·          

·           bors

·           oregánó

·           ízlés szerint fokhagyma

·           reszelt parmezán sajt

·           2 db mozzarella

·           1 bolognai fix por

 

 A besamelhez:

·          10 dkg vaj

·          10 dkg liszt

·           kb. 7 dl tej

·          

·           szerecsendió

 

 Elkészítés:

 

A hagymát megpucoljuk, felaprítjuk. A répát is megtisztítjuk, lereszeljük.

Kevés olajon átfuttatjuk a hagymát, majd rádobjuk a répát is – kicsit pároljuk, majd jöhet a darált hús. Ezt kissé megpirítjuk, és utána hozzáadjuk a fokhagymánkat (ezt szeletekbe, is beletehetjük, vagy bele is nyomhatjuk) , majd paradicsomkonzervet, és a paradicsomokat és kis vizet öntve hozzá (attól függően, hogy mennyire leves a paradicsomunk) puhára pároljuk. Víz helyett használhatunk húslevest is, így még jobb ízeket kapunk. A szószunkat sózzuk, borsozzuk, és teszünk bele jó sok oregánót, ha van otthon, akkor esetleg friss bazsalikomot. Nyomhatunk bele egy kis ketchupot is, ettől kissé édeskés lesz, illetve aki szereti a csípőset az tegyen bele egy kis chili port – ez nagyon jól megbolondítja! Szórjuk a szószba egy kevés reszelt parmezánt is, hogy ennek a finom sajtnak az íze átjárja majd az egész lasagnénkat. Összeforraljuk az egészet, hogy megpuhuljon a hús és már készen is vagyunk a raguval. A bolognai fix nevű port nem muszáj felhasználnunk, igazából ez ahhoz jó, ha nem lett tökéletes a ragu állaga. A lényeg ugyanis, hogy ne legyen száraz a ragu, de ugyanakkor ne is legyen vizes. Akkor jó az állaga, ha sűrű, szaftos az egész! Ha ezt nem sikerült volna elérnünk, akkor a bolognai fix segítségével korrigálhatunk, mert ez a vizes szaftból tökéletes sűrű szószt varázsol, és ráadásul még extra fűszereket is tartalmaz, ezért jobb, mintha liszttel kezdenénk el sűrítgetni.

 

A besamel elkészítéséhez a vajat felolvasztjuk, majd kis adagokban, folyamatosan hozzáadjuk a lisztet, ezt kicsit átpörgetjük a vajon, majd jöhet a tej. Folyamatosan keverjük, nehogy csomós legyen (amíg a tejet öntjük hozzá esetleg húzzuk félre a tűzről, vagy tegyük nagyon kis lángra, és úgy nem ugrik össze csomókba). Állandó kevergetés mellett kis lángon addig főzzük, amíg  teljesen csomómentes, sűrű szósz keletkezik. Ha szükséges használjunk több vagy kevesebb tejet, ezt úgyis látni kell, hogy éppen mennyit vesz fel, és mennyivel lehet elérni a megfelelő állagot. Ezt sózzuk ízlés szerint és tegyünk bele kis szerecsendiót.

 

Egy tűzálló edényt kenjünk ki vajjal, majd első tészta lapok alá egy kis besamel mártást is tegyünk, és csak ebbe a szószos alapba helyezzük bele az első meg nem főzött tésztalapokat. Erre jöhet a bolognai ragu, majd reszeljünk rá parmezánt az íze miatt, és mozarellát az állaga miatt (ettől lesz olyan hihetetlenül nyúlós és finom a lasagne). Majd megint jöhet egy kis besamel, egy réteg tészta, még egy kis besamel, a bolognai ragu és a sajtok. Mindezt megismételjük 3-4-szer, vagy akár többször is, amíg fér az edénybe, és amíg el nem fogynak a hozzávalók.  A felső tésztaréteget alaposan beterítjük a maradék besamellel (ez fontos, különben száraz lesz a felső réteg, és összeugrik a tészta, ha nem eléggé szaftos). Vajdarabkákat teszünk a tetejére, és vastagon megszórjuk reszelt parmezán sajttal. Egy paradicsomot felkarikázunk és a szeleteket szintén a tetejére tesszük, úgy hogy majd minden adagra jusson egy-egy paradicsom is – ez igazán feldobja majd a lasagnét!

 

Előmelegített sütőben 180-200 fokon kb. 45 percig sütjük, amíg a sajt ropogós nem lesz.

 

Tavaly ilyenkor Thaiföldön süttettük a hasunkat…de jó is volt!Idén sajnos ez kimarad a télből, pedig olyan jó lenne megint elutazni valami egzotikus meleg helyre! Na, de sebaj, úgy döntöttünk, ha mi idén nem is megyünk, akkor legalább egy kis hangulatot ide csempészünk péntek estére – és egy jót nosztalgiázunk a drága férjemmel…A hangulat megteremtésének a lényege természetesen egy igazán speciális gasztronómiai fogás volt, a kedvenc thai ételem, a PAD THAI KOONG (PAD THAI PRAWN), amit tavaly szinte minden este kirendeltem a 2 hetes kint tartózkodásunk során, és azt kell mondjam sosem untam meg…

A pad thai koong nem más, mint a thai sült risztészta királyrákkal, és rengeteg finom friss zöldséggel!

Hozzávalók (4-6 személyre)


2-3 ek halszósz (oyster szósz)

2-3 ek tamarind paszta ½ dl vízben feloldva

2 ek barna cukor

összetört chili ízlés szerint

és a tuti Culinarisban kapható PAD THAI szósz (New Home Gourmet)


1 csomag (400g) rizstészta (az a fajta, ami küllemre leginkább a magyar mákos tésztára hasonlít)

25-30 db közepes méretű királyrák


4 gerezd fokhagyma

4 db újhagyma

30 dkg tofu (kemény fajta)

2 marék babcsíra

4 tojás

4 db répa

friss gyömbér

4 db friss paradicsom

1 kis zacskó sózatlan pirított földimogyoró

 

olaj
1 csokor koriander

2 db lime

szárított chili



A recept legnehezebb része az időzítés. Ezért kifejezettem ajánlom, még a leggyakorlottabb háziasszonyoknak is, hogy minden hozzávalót készítsenek el előre, mindent vagdossanak fel, és ezt a receptet valóban főzzék úgy, mint a tv-ben a szakácsok, hogy cuki kis edénykékben minden ott van felvagdosva mellettük – különben vagy túlfő a tészta, vagy túlsülnek a zöldségek, vagy odaég a rák! Szóval ezt a tanácsot mindenkinek ajánlom, hogy fogadja meg.

1.       1. Először is tehát aprítsunk!

-          vágjuk fel a répát hajszálvékonyan – lehet használni hozzá a krumpli hámozót is, és azzal szelni vékony kis szeleteket

-          a paradicsomokat kockázzuk

-          a mogyorót daráljuk durvára

-          a gyömbért pucoljuk meg, és a felét reszeljük le, a másik felét pedig kockázzuk apróra

-          a koriandert aprítsuk fel (mintha petrezselymet vágnánk)

-          fokhagymákat is pucoljuk meg, készítsük elő

-          újhagymát vágjuk laskára

-          tofut kockázzuk fel

2.  2. Készítsünk a tojásokból jól megsütött rántottát, amit utána villával tördeljünk jó morzsalékosra. Ezt egyelőre tegyük félre.

3.      3. Eközben forraljunk vizet a tésztához, majd ha forr dobjuk bele. Vigyázzunk, nem kell sokáig főzni, nagyon hamar elkészül. Sok helyen olvashatjuk, hogy szinte nem is kell főzni, hanem csak leforrázni és az is elég – nos én azt tapasztaltam, hogy a pad thaihoz szükséges „mákos tészta” vastagságú tésztának azért kell egy kis idő a forrásban lévő vízben, kb. úgy 4-5 percig főztem (de kóstoljuk meg bátran…).

4.       4. Amíg a tészta fő elkezdhetjük a zöldségeket és tulajdonképpen egyben a szósz elkészítését is. Ezt ajánlatos wokban készíteni, de akinek nincs ilyenje az se keseredjen el, meg lehet csinálni egy jó nagy teflon edényben is! Először kis olajon átpörgetjük a répát, majd rádobjuk a lereszelt gyömbér felét, rányomunk 2 db fokhagymát, beletesszük a kockázott gyömbért is, majd beledobjuk a paradicsomkockákat, a tofut. Erre aztán apránként teszünk a szószokból: jöhet a halszósz, a tamarind, és a pad thai szósz is. Majd ízlés szerint a chili, egy kis barnacukor és egy fél lime leve.

Ennek az egésznek nem kell sok idő, és szerintem mire mindent belerakunk addigra biztosan meg is fő a tészta, szóval húzzuk le a tűzről a zöldséges szószt, és szűrjük le a tésztánkat.

5.       5. Ez után beleöntjük a zöldségek közé a tésztát, és ráöntjük a szétmorzsolt rántottát, az újhagyma, és a babcsíra egy részét – végül pedig szórunk rá a darált mogyoróból. Így az egészet átpörgetjük, és kicsit megpirítjuk, közben pedig a friss koriandert is rászórjuk. Ha száraznak találjuk, akkor bátran tegyünk még rá a szószokból – nem lehet hibázni velük!

6.        6. Miközben pirul a tésztánk már elkezdhetjük sütni a rákokat, ami alá kis vajat teszünk, fokhagymát nyomunk rá, egy kis friss gyömbért, chilit. Nem kell neki sok idő, vigyázni kell, mert ha sokáig sütjük gumi állagú, rágós rákocskákat kapunk! A lényeg hogy szép rózsaszínek legyenek.

Tálalás előtt , már a tányérokon az egyes adagokat megszórjuk újhagymával, pirított földimogyoróval, apróra vágott korianderrel, a babcsírával és a tányérra helyezünk 1 gerezd lime-ot is.

Az asztalra pedig kitesszük a barnacukrot,, chilit, összetört mogyoró, és a lime-ot - így mindenki tehet még az adagjára az ízlése szerint ezekből.

Az étel igazi thai hangulatot teremt…különösen, ha például, mint ahogy mi is a földön félig ülve/félig fekve egy alacsony asztalról fogyasztjuk, természetesen pálcikával és mellé kellemes zenét hallgatunk, és gyújtunk pár gyertyát! Ez az ülés/evés mód először talán furcsának tűnhet, de biztosan állíthatom, annál nincs is jobb, mint egy ilyen remek lakoma után, anélkül hogy fel kellene állnunk, hátra dőlni és kinyújtózva hallgatni a tenger morajlását (ezt sajnos jelen esetben csak egy kis net rádió segítségével tehettük meg, de a feeling azért így is nagyon átjött)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szinyóre 2011.02.04. 09:54

Juhtúrós sztrapacska

Ezer éve nem írtam egy bejegyzést sem, de remélem azért még maradtak olvasók! De hát időközben voltunk síelni, ami egyébként szuperül sikerült, aztán meg próbálkoztunk kicsit lefogyni, amit a síelésen felszedtünk, mert nálunk egy síelés tulajdonképpen olyan mint egy evő-tábor: hatalmas reggelik, finom hütte ebédek, és még ezek után természetesen kiadós vacsik…. A fogyó nem mondhatnám, hogy túl jól sikerült, de még nem adjuk fel…viszont azt sem akartam, hogy olyan sokáig ne kerüljön fel valami fincsi recept, így tegnap délután elkészítettem egy nagy tál juhtúrós sztrapacskát. Az ötlet onnan jött, hogy bevásároltam sok juhtúrót még a síelés előtt, hogy majd csinálok egy adag pogácsát, de időhiányban ez elmaradt, viszont nem akartam, hogy kárba vesszem a sok juhtúró – így neki álltam a sztrapacskának.

Ez egy igazán finom étel, bár nem éppen kalóriaszegény, sőt… Az elkészítése nem olyan vészes, csak jó karizom kell hozzá, és akkor megy, mint a karikacsapás J - hiszen mind a krumpli reszelés, mind a galuskaszaggatás felér egy kiadósabb súlyzózással, ha gyorsan akarjuk csinálni, márpedig én, mint mindig, most is siettem!

Hozzávalók 4 főre 

  • fél kg burgonya, amit meg kell pucolnunk és le kell reszelnünk (ez a melós rész)
  • 2  tojás
  • egy teáskanál só
  • kb. 30 dkg liszt (annyi, ami közepesen kemény nokedlitészta állaghoz kell)
  • 25-30 dkg felkockázott zsírszalonna
  • 15 dkg húsosabb császárszalonna
  • 3-4 fej vöröshagyma
  • frissen őrölt bors
  • 0,5 liter tejföl
  • 40 dkg juhtúró

elkészítés 

  1. A lereszelt burgonyát, a tojást, a lisztet és a sót összekeverjük úgy, hogy egy kissé sűrűbb nokedli tésztát kapjunk (ha szükségesnek érezzük tehetünk bele nyugodtan egy kis vizet, ez úgyis azon múlik, hogy éppen milyen krumplit kapunk, mennyi levet engedett). Ebbe ha bátrabbak vagyunk az íze miatt rakjunk bele 1-2 evőkanál zsírt a kisült szalonnánkból.
  2. Közben a 25-30 dkg felkockázott szalonnát kisütjük. Ennek a sütésénél vigyázzunk, különösen ha elektromos főzőlapunk van, nehogy ott hagyjuk a szalonnákat miután lekapcsoltuk a lapot, és a még melegben tovább süljenek a darabkák, és végül elégessük az egészet! Szóval ha már majdnem tökéletesnek látjuk húzzuk le a melegről, és számoljunk azzal, hogy még így is sülni fog egy kicsit a zsírjában ami szintén forró.
  3. Egy hatalmas fazékban vizet forralunk, amibe kis olajat csepegtetünk, és sózzuk. Nokedliszaggatóval beleszaggatjuk a masszát a forrásban lévő vizünkbe  (ez a folyamat maga 4-5 perc), majd ez után kb. 4-5 percig  még főzzük a galuskákat, aztán tésztaszűrővel kihalásszuk, majd hideg vízzel átmossuk – és egy magasabb falu tepsibe, jénai edénybe tesszük.
  4. Ráöntjük a nokedlikre a forró szalonnazsír egy részét, nehogy összecsomósodjon.
  5. Ez után összekeverjük a tejfölünket (ebből kicsit meghagyhatunk, és tálaláskor kitehetjük ezt is asz asztalra) és a juhtúrót, majd az egészet ráöntjük a galuskákra, és jól átkeverjük az egészet.
  6. Ebbe belekeverjük a szalonna darabjainkat is.

 

Ez után már a legtöbb helyen késznek nyilvánítják a sztapacskát, de Kati barátnőmtől tanultan a következő kis extrával bolondíthatjuk meg ezt a fogást, ami garantálja a sikert:

A szalonna zsírjában a megpucolt, felaprított hagymákat és a felkockázott császár szalonnát jól megpirítjuk! De tényleg alaposan pirítsuk meg, szép sültes színe legyen az egésznek! Majd fogjuk ezt a hagymás finomságot, és ráöntjük a tepsibe helyezett sztrapacskánk tetejére, majd betesszük az egészet a sütőbe ahol jól átsütjük (magas hőfokon, nem túl hosszú idő alatt, kb. 10 perc – vigyázzunk nehogy megégjen a hagyma a tetején). Ennyi az egész, és ezzel a kis plusszal igazán különlegessé tehetjük a fogást, és úgy gondolom hogy biztosan mindenkinek ízelni is fog!

Szinyóre 2011.01.18. 12:06

Vargabéles

Hétvégén kis vendégség volt nálunk, amire sushit csináltam...aminek az elkészítési technikájáról majd egyszer szintén beszámolok (csak most időhiánya miatt ezt nem teszem), és desszertnek, meg valami magyaros, és laktatót akartunk, ha netán valaki nem annyira rajongana a japán specialitásért akkor is legyen mivel jól laknia - így a vargabélest választottuk. Ez hálás kis édesség: nagyon finom, egyszerű, gyorsan összerakható, és viszonylag olcsó is, ha a hozzávalókat nézzük...

Hozzávalók:

  • 30 dkg cérnametélt (házi jellegű, 8 tojásos)
  • 50-60 dkg tehéntúró
  • 5 db tojás
  • 5 dkg mazsola
  • 1 cs előhűtött réteslap
  • 3 db citrom reszelt héja
  • 2 cs vaníliás cukor
  • 15 dkg porcukor
  • 5 dl tejföl
  • 10 dkg vaj
  • 1 dl olaj

Elkészítés 

  1. A tésztát enyhén sós vízben, amibe 1 ek olajat is öntünk, maximum két perc alatt kifőzzük, leszűrjük, a vajjal elkeverjük. Vigyázzunk a tészta nehogy nagyon megpuhuljon – szóval szinte csak leforrázzuk, és kb egy perc után ki is vesszük, leszűrjük, és rögtön hideg vizet folyatunk rá!
  2. A túrót villával összetörjük.
  3. A tojásokat kettéválasztjuk.
  4. A tojássárgát a cukorral kikeverjük, beleszórjuk a citrom reszelt héját, a vaníliás cukrot, valamint a mazsolát, összekeverjük a túróval és a tejföllel.
  5. A langyosra hűlt tésztát apránként belekeverjük a túrós masszába.
  6. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, óvatosan elvegyítjük a túrós keverékkel.
  7. A tepsit kikenjük olajjal, kibéleljük egy réteslappal, amit megkenünk olajjal és ráborítjuk a következő réteslapot, amit ismét megkenünk  olajjal, majd még egy réteslap következik – én 4 réteslapot tettem alulra és felülre.
  8. Ezt követően rásimítjuk a túrós masszával elkevert tésztát, amit beborítunk a maradék réteslapokkal, úgy hogy a réteslapok tetejét egyenként beolajozzuk.
  9. A legfelső lapot a maradék olajjal megkenjük.
  10. Előmelegített sütőben 180 C°-on kb 40 perc alatt szép pirosra sütjük, ha a teteje nagyon pirulna lazán beborítjuk zsírpapírral.

Egy hasznos infó, amit én bárhogy is kerestem nem találtam sehol: ha előre össze akarjuk rakni a sütit, és nem utolsó pillanatban, amikor a vendégek már-már megérkeznek - ne aggódjunk, nyugodtan állítsuk össze, és pár órát hagyjuk nyugodtan állni, semmi baja nem lesz, nem ázik el a réteslap, vagy semmi ilyesmi - és a sütőbe meg a tálalás előtt kb. 1,5 órával tegyük be, így mire esszük pont finom langyos lesz!

Az eredmény, ha betartjuk a hozzávalók arányát, akkor egy gyönyörűen kockákra vágható és tálalható álamfinom vargabéles, amit tejfölös, vaniliáscukros porcukorral még langyosan ajánlott tálalni (de a maradék újramelegítve is nagyon finom) J

Egy kis extra, ha hideg vaníliafagyit kínálunk mellé, ami szintén remekül passzol – bár én talán mégis a klasszikus verzióra szavazok a tejföllel!

Szombaton lementünk Balatonra Szabkáékhoz Tihanyba egy kis társasjátékozásra, és pihizésre. Itt estére Szabka nagyon finom vacsorát főzött nekünk, amire bátran mondhatjuk, hogy egyszerű és egyben nagyszerű is volt! A fogások receptjeit, bár nem én készítettem azokat, de azért jelen voltam a főzés során, szeretném most megosztani Veletek – remélem nem hagyok ki semmi fontosat, de ha igen, akkor megkérem Szabkát, hogy majd korrigáljon egy kommentben.

A menüsor egy póréhagymás-parmezános krumplikrém levessel indult. Ez a recept a francia konyha egyik gyöngyszeme, és valóban nagyon különleges és finom.

Hozzávalók – 4 főre:

1 egész póréhagyma

2-3 szál szárzeller

1 fej fehér hagyma (szakácsunk szerint ez sokkal jobb, mint a sima vöröshagyma, mert kevésbé erőteljes izű)

5 darab krumpli

2 db maggi tyúkhúsleves kocka (illetve a ráérősebbeknek előre elkészített csirkehúsleves alaplé)

A krumplikat meghámozzuk és feltesszük megfőni. A többi hozzávalót felaprítjuk, vajat olvasztunk, majd erre ráöntjük a húsalaplét és ebben szintén elkezdjük főzni őket. Ha a krumpli is megfőtt azt is beletesszük, kicsit szétnyomkodjuk. Ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, majd fogjuk a botmixerünket és jó alaposan leturmixoljuk a levesünket – itt szerintem nagyon fontos, hogy tényleg kitartóan és alaposan turmixoljunk, nekem először furcsa is volt, hogy miért csinálja Szabka ilyen hosszan ezt a fázist, de a végeredményt tekintve egyértelmű a válasz: ettől lesz olyan igazán krémes és gyönyörű állagú a leves. Ez után az eredeti recept szerint még egy kis tejszínnel kéne felfőzni az így kapott krémünket, de szombaton ez a fázis kimaradt, ugyanis elfelejtettünk tejszínt venni.  Így utólag azt kell mondjam, hogy ez egyáltalán nem baj, sőt, az ilyen krémlevesekkel mindig az a bajom, hogy olyan nehezek és laktatóak, de ez, amiért kimaradt belőle a tejszín, könnyű maradt, és így szerencsére jutott hely a főételnek is a hasunkban.  J

A tálaláskor a leves tetejére apróra vágott póréhagymát vagy snidlinget szórunk, és parmezán forgácsokat teszünk és pár csepp olivaolajat spriccelünk.

 

 

 

 

 

 

 

 

A főétel neve a szakács külön kérésére a „Szabka szüze” nevet viseli :)). A recept, ahogy Szabka mondta saját fejlesztés, vagyis pontosabban saját átalakítás és átformálás – így aztán szerintem megérdemli, hogy ezt a nevet viselje!

Hozzávalók - 4 főre:

80 dkg szűzpecsenye

2 doboz, (500 g) házi papardelle tészta

jó minőségű rokfort (nem emlékszem, hogy pontosan milyen típust is használtunk…de nagyon intenzív, már-már kissé édeskés beütése volt)

friss brokkoli

tej, liszt és vaj a besamel készítéshez

reszelni való sajt

A szűzpecsenyéket sózzuk, borsozzuk, és oljaba fektetjük. A tésztánkat – és külön kiemelném, hogy nagyon fontos, hogy jó minőségű, lehetőség szerint házi tésztát használjunk (ezt lehet kapni pl. piacon is) megfőzzük, de nem teljesen puhára, hanem egy picit keményebben hagyjuk, hiszen majd még úgyis megpuhul a sütés közben. Amíg ez fő nekiállunk elkészíteni a rokfortos besamelünket: vajat olvasztunk, rádobjuk a lisztet 3-4 evőkanálnyit majd tejjel felöntjük az egészet (ezt apránként adjuk hozzá, mindig keverjük és figyeljük hogy mennyi kell még a tejből a tökéletes állaghoz). Ami a lényeg, hogy folyamatosan, de tényleg folyamatosan kevergetjük, mert így nem csomósodik össze, hanem szép krémes lesz. Ebbe belecsipegetjük a rokfortot, ami szépen elolvad benne, majd szükség szerint sózzuk - bár ezzel csak óvatosan, mert a rokfort eléggé sós - és borsozzuk.  Ez után serpenyőben kérget sütünk a szűzpecsenyékre kívülről…ehhez nem kell sok idő, hiszen éppen csak a külsejét pirítjuk meg, de belül még rózsaszínes/vörös marad a húsunk. A brokkolit, ha élelmesek vagyunk, akkor a tészta vizében (amiből természetesen már kiszedtünk a tésztát) kb. 2 perc alatt éppen csak átforraljuk.   Az időzítés nagyon nehéz…talán a folyamat legnehezebb része, hiszen semminek nem szabad túlfőnie, sem a tésztának, sem a brokkolinak – és a besamel is nagy odafigyelést igényel.

Ez után egy tálban elhelyezzük a hozzávalókat: alulra kerül a tészta, rá a brokkli, és ebbe beleállítva a felvagdosott szűzpecsenyék – majd az egészet nyakon öntjük a rokfortos besamellel. Ezt sütőbe tesszük kb. 160 fokra, és fél óra – óra alatt készre sütjük. Kb. 10 perccel az előtt, hogy kivennénk, reszelt sajtot szórunk a tetejére, amit rápirítunk.

Még sütés előtt - gyönyörű színkavalkád:

 

 

 

 

 

 

 

 

És a végeredmény:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A főétel mellé a következő saláta került: paradicsom, uborka, savanyú uborka, paprika apró kockákra vágva tejfölös, kapros friss petrezselymes szószban.

A vacsora mellé vörösbort ittunk, egy Vylyan Montonuovo Cuveével kezdünk, amit egy szintén villányi bor követett…… és a többire meg már nem is emlékszem:))

Evés után belekezdtünk egy hatalmas társasjáték partyba, és bizony éjjel fél 3ig nyomtunk a Catan telepeseivel, amit alig bírtunk abbahagyni! Szóval remek kis esténk volt, és ez úton is köszönjük Szabkának a sok, blogbejegyzésre méltó (ami számomra már egy új kategória és jelző) finomságot és receptet :)

 

 

  

Most vettem át a fényképezőgépemről az ünnepek alatt készült képeket, és megtaláltam ezek között ezeket a gyönyörű szendvicsekről készülteket is, így gondoltam megosztom Veletek, hogy a vendégvárás szendvicsekkel sem snassz, sőt…lehet igen csak extra is!

Az ötlet a bécsi Schwarzen Kameel nevű étterem/bisztró/kávézó vagy nem is tudom minek nevezzem…nevű helyről származik. Ez egy nagyon hangulatos kis hely, ahova mindig betérünk, ha kimegyünk Bécsbe egy kis karácsonyi vásárlásra. A hely előtt jégbehűtött osztrigát kínálnak pezsgővel, bent pedig ezeket a fantasztikusan finom, és cuki kis szendvicseket szintén pezsgővel vagy proseccoval! Idén nem voltunk Bécsben, de Pityóval úgy döntöttünk, hogy ha mi nem is jutottunk ki, ide hozzuk a hangulatot, és egy baráti társasjátékozó vendégeskedéshez ilyen szendvicskülönlegességekkel lepjük meg a csapatot, persze szigorúan jéghideg száraz pezsgővel kísérve.

Az elkészítés: nyilván nem azt szeretném leírni, hogy hogyan is kell megkenni egy szendvicset, mert aztán megint csak kapom a kritikákat, hogy ha egy szendvicskészítésre ilyen hosszú bejegyzést írok, akkor mi lesz majd a chateau brainddal :), de pár olyan ötletet szeretnék megosztani Veletek, amitől ezek a szendvicsek nem csak sima kis szendvicskék lesznek, és amitől nagyon látványos és extra vendégváró finomság lesz belőlük.

Ahogy azt a képeken is láthatjátok a következő szempontok nagyon fontosak:

-          egyforma méretű kenyereket vágjuk: legyen barna és legyen fehér kenyér is (a legjobb ha téglalap alakra koncentrálunk, azt szépen lehet egymás melléhelyezni egy tálcán)

-          sokféle, és legfőképpen sok színű szendvicset kell készíteni, mert így lesz mutatós a tálca

-          és végül: nyilván előre sejtjük, hogy melyikek lesznek a legkelendőbbek – szóval figyeljünk az arányokra, és azokból csináljuk a legtöbbet

-          ja és még valami: fiúknak fejenként 8-10 db, lányoknak 5 db körül lehet számolni

Fajták:

-          a legközkedveltebb - prágai sonkás tormás: a kenyeret tejszínes tormával kenjük, rá a sonka, esetleg zöldsaláta alá, és a tetejére ráhalmozva egy kupac frissen reszelt torma

-          mustáros falusi sonkás uborkás

-          körözöttes póréhagymacsírás

-          pestós mozzarella paradicsomos

-          tojássalátás (főtt tojások felkockázva egy eléggé mustáros majonézes mártásban)

-          céklakrémes, a színe kedvéért (felkockázott cékla egy kis házi majonézzel kikeverve)

-          házi májpástétomos uborkás

-          kéksajtos, almás, diós egy kis mézzel lecsurgatva

-          kaviáros egy szelet citromkarikával

-          tökmagolajos sajtkrémes pirított tökmaggal szórva

Én ezeket csináltam, persze a lehetőségek száma végtelen….és nem is akarok untatni tovább senkit ezekkel, de mint ötlet szerintem hasznos ez a bejegyzés is. És ne feledjétek, ha szépen ízlésesen díszítjük fel a szendvicseket, és betartjuk a fent leírtakat – akkor bármelyik party szervízt lekőrözzük, hiszen mégiscsak házi szendvicskékről van szó!!! A pezsgő pedig, amihez ragaszkodjunk melléjük, szintén remek párosítás :) Nálunk a 10-12 fős vendégségben, ahol a fele társaság lány volt simán eltűnt az elkészített 100 darab szendvics - na jó ez nem teljesen igaz, ugyanis maradt 2 darab céklás - úgy látszik azt nem annyira merték enni a vendégek, de ettől függetlenül egy-egy darabot leközelebb is csinálnék belőle, mert nagyon mutatós típus.