2010.12.21. 10:34
Lágy tojás, külön ajánlással Pityó számára
Az én drága férjem szombatonként gyakran meglep engem egy álatala készített reggelivel, amit nagyon szeretek :) De talán meg is érdemlem, ha arra gondolok, hogy hétköznapokon ő mindig arra ébred, hogy a kávégép darálja a kávét, ami a reggeli készítés utolsó fázisa - tehát ahogy kinyitja a szemét kint várja a reggelije, na nem kell nagyon komoly dolgokra gondolni, csak egy kis abonett vagy piritós sonkával sajttal és salátalevéllel (ez most a mániám, minden szendvicsre salátát rakok) és nekem egy fincsi tea, neki meg a kávéja és egy pohár narancslé.
Ez mind nagyon idillien hangzik, de sokszor mégsem annyira az, mert ott van az a szemét lágy tojás - amit Pityó minden egyes szombaton megpróbál megcsinálni és szinte sosem sikerül!!! Ezek után persze, attól függően, hogy épp egy kiadós péntek esti buli utáni szombatról van e szó vagy sem, több-kevesebb ingerültséggel reagáljuk le a szituációt....mindenesetre volt már földhöz vágott lágy tojás is szombat reggelire! Pedig az én Drágámat szinte lehetetlen kihozni a sodrából, nála nyugodtabb természetű embert alig ismerek...de a lágy tojásnak mégis sikerül! Ezért aztán , Pityó külön unszolására és kérésére, hogy így ő is hasznát vehesse a ennek az oldalnak, elhatároztam, hogy szentelek a LÁGY TOJÁSNAK egy külön blog bejegyzést - a szombati romantikus, férjek által készített reggelik érdekében!
A lágy tojással nincs könnyű dolgunk, hiszen egyrészt nem látjuk, hogy mi történik odabent - a tükörtojás, a rántotta mind sima ügy ehhez képest -, másrészt annyi de annyiféle tojás van manapság - más a piacon, más a szupermarketekben: kicsi méret, nagy méret, bio, extra sárga, mélyalmos....csak győzzön kiigazodni az ember! Aztán ha mégis úgy döntünk, hogy megpróbáljuk, akkor hogy biztosra menjünk, próbálunk utánanézni az internetes szakirodalomnak, ahol mindenféle jó tanácsot olvashatunk:
- tegyük hideg vízbe, és forrás után főzzünk 2-3-4 percig
- tegyük forrásban lévő vízbe, és főzzük 3-4-5 percig
- sózzuk a vizet/ne sózzuk
- öntsünk ecetet a vízbe, akkor nem reped meg a tojás
- húzzuk le a tűzről a vizet, amikor belehelyezzük a tojásokat.....
Ez kapásból egy csomó lehetőség, de még mindig nem kaptunk infót olyan fontos részletekről, hogy a hűtőből kivett tojásra vonatkoznak ezek az információk, vagy szobahőmérsékletűre?
Lobogva forrjon a víz, vagy csak gyöngyözve?
Hány centire lepje el a tojásokat a víz?
Akkor most kell-e só, vagy sem? És ecet?
Ja és mekkora és milyen típusú tojásokról van szó, mert nyilván az sem mindegy!!!
Mielőtt az gondolná mindenki, hogy ez a bejegyzés sosem lyukad már ki sehova sem, és most sem tudjátok meg a tuti lágy tojás készítési praktikát, akkor tévedtek! A következő módszerrel 90%ban elkészíthető a már szilárd fehérjével és még remegős-folyós sárgájával rendelkező számomra tökéletes lágy tojás (persze azért azt hozzá kell tenni, hogy van aki szinte nyersen szereti...na ez a bejegyzés nem nekik szól...):
A legjobb, ha éjszakára kivesszük a hűtőből a tojásokat - ne de ki tudja mit kíván majd másnap reggelire - szóval ha ez nem működik, mert nálam egyébként nem szokott, akkor, reggel, amikor kivesszük a hűtőből tegyük langyos vízbe őket arra az időre, amíg felforraljuk a vizünket, amibe teszünk egy kevés sót is. Amikor a víz már gyöngyözve forr, bele helyezzük a tojásokat úgy, hogy 4-5 cm magasan ellepje a víz. Pontosan 4 és fél, max. 5 percig főzzük, ez után leöntjük róla a vizet, és felengedjük hideg vízzel, hogy véletlenül se legyen belőle kemény tojás, mire megterítjük az asztalt. Csak a teljesség kedvéért: én vagy a piacon veszem a tojást - vagy ha arra kényszerülök, hogy a szupermarketek valamelyikében szerezzem be, akkor a friss extra sárgát szoktam választani (ennek legalább van színe, míg a bio tojás olyan, de olyan fakó és mini, hogy az embernek elmegy a kedve az egésztől, szóval azt kifejezetten nem ajánlom!).
Remélem sokaknak lesz sikerélménye a fentiek alapján...és amit a legjobban remélek, hogy Pityónak is sikerül eszerint elkészítenie az én kis hétvégi reggelimet! Majd beszámolok róla jövő héten - ez legalább egy tuti jó teszt lesz, hogy egy laikus számára mennyire érthető és lekövethető az, amit mi itt Ágicával összehordunk Nektek!
Most pedig megyek és elkérem a Keresztmamám szuper finom mézes-krémes receptjét, mert az lesz az egyik süti, amit elkészítek karácsonyra! Legalábbis ezek a tervek :)
Ha megsütöttem és sikerült, akkor természetesen olvashatjátok majd ezt a titkos családi receptet is!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aditi 2010.12.22. 23:19:09
Na jött a japán. Beletette. Megjegyezte, kivette kocogtatta visszatette. Visszaült helyire. 5 perc mulva megint kivette de kézzel meg tudta fogni annyira nem volt forró. Visszatette leült izgett-mozgott nyugtalankodott, visszament 5 perc mulva hazavitte asztalához, beletette kiskakasos lágytoástartó cuki pikszisbe, feltörte nézegette aszt megitta. Végül is egy japán krapek nem jön zavarba nyers dolgoktól.
Ja a vízforraló bekapcsoló pöcök a gép hátulján volt a fal felőli oldalon és a személyzet kezelte. (meg én mikor nem látták, fölpörgettem kicsit a vízforraló projektjüket)