Újabb sűrű hétvégén vagyunk túl. Az új ház bizony számos házavatót "kíván", így ez alkalommal pénteken a barátokat, szombaton pedig a családot láttuk vendégül. Annak érdekében, hogy ne töltsem a konyhában az egész hetet, igyekeztünk olyan menüsort kitalálni, ami kiadós, választékos de mégis viszonylag gyorsan elkészül. A másik szempont pedig az volt, hogy a klasszikus magyaros, nehéz ételek irányába menjünk, mert Attila barátai is és családja is leginkább ezt a vonalat preferálja.

Pénteken tehát sült oldalast és bőrös karajt és lapockát sütöttünk héjában sült krumplival és majonézes krumplisalátával. A desszertbe anyukám besegített némi csokis-diós kekszel és emellé browniest sütöttem. Pogácsát ezalkalommal a cukrázdából hoztunk, mert arra már nem lett volna időm.

A hozzávalókat, így a húst is a békásmegyeri piacon vettük. Most voltunk ott először, így előbb felfedeztük a terepet. Nem túl nagy de széles és igényes választékkal büszkélkedhet ez a kis piac, amiről már eddig is jókat hallottunk. Van egy nagyon gusztusos halas pultja is, aminek nagyon örültem, mert az átlag halasok inkább a mennyiségre mennek, kiteszik amilyük van, de nem adnak a "körítésre". Az itteni pult viszont olyan volt, hogy már-már az olaszországban látott gyönyörű, igényes piaci látványra hajazott. Persze ahogy ők csinálják az egy külön műfaj, de a magyarországon látottak közül ez közelítette meg leginkább az ott látottakat.

Tehát megvettük az oldalast, a lapockát és a karajt. Ezeket miután szépen letisztogatta Ati (ez továbbra is az ő feladata, szerencsére), némi húsfűszer, só, bors, foghagyma kíséretében, enyhén bevagdosva, mehetett is a sütőbe fólia alatt. Nagyon ajánlom, hogy ilyenkor ne csak pucolt foghagymát tegyetek a hús mellé, hanem egész, pucolatlan fejeket is. A több órás sütés után ugyanis nem feketedik meg, könnyen kicsusszan a héjából és egész más íze van, mint a csupaszon sültnek!

Körülbelül másfél óra után, levettük a fóliát, és onnantól addig sütöttük amig a bőr úgy meg nem pirult, hogy az az igazán ropogós, már-már szárazzá sült forma legyen. Szerintem így a legjobb.

Az utolsó fél órában mellé dobtam a már félig megfőtt egész krumplikat héjastul, és persze azokat is locsoltam bőszen 15 percenként a kisült zsírjával.

A krumplisalátát előző nap előkészítettem, megfőztem a krumplit, felvágtam a hagymával együtt, sóztam, borsoztam, és tettem rá egy kis vegeta szerű folyékony fűszert, abban állt egész éjjel. Másnap életemben másodszorra megpróbálkoztam igazi majonéz készítéssel. Előtte konzultáltam Eszterrel is, hogy ő hogyan is emlékszik erre, de mivel mindketten régen csináltunk már, Katit pedig nem értük el, aki pedig mestere a majonézes krumplisalátának (higyjétek el, hatalmas különbség lehet krumplisaláta és krumplisaláta között), így együtt kisilabizáltuk, hogyan is csináljam. Olajat és vajat melegítettem vízgőzön, majd beledobtam a tojássárgáját, de mivel túlságosan felhevült addigra a zsíradék, rögtön összeugrott a tojás. Így ez az első adag a WC-ben landolt. Másodszorra már rutinossabban, a még langyos zsíradékba tettem a tojásfehérjéket, és óvatos gőz felett kevergettem pár percig, utána fokozatosan hozzáadtam az egyéb hozzávalókat - só, bors, cukor, citromlé, mustár - egy perc után levettem a gőzről, majd belekevertem a tejfölt és még utána ízesítettem. Kicsit azért csaltam is, és némi bolti majonézt is csurgattam a biztonság kedvéért. Ezt a masszát aztán ráöntöttem a hagymás krumplira, és betettem még pár órára a hűtőbe, hogy jól összeérjen.

A Browniees a barátnőim klasszikus receptje. Persze ma már mindenki kicsit másként csinálja. Zsófi például dupla adag kakaóval és cukorral (ami elég masszív de finom), Juli néha belecsempészik némi extra hozzávalót (lekvár, dió), Anci pedig réteslisztből.. :)

Szóval ez az egyik legegyszerűbb desszert, pillanatok alatt megvan és nagyon finom. Először 15 dkg vajat 15 dkg feketecsokival fel kell olvasztani, ha ez kész, vegyük le a tűzről és folyamatos kevergetés közben adjuk hozzá a következőket, ebben a sorrendben: 4 ek kakaópor, 4 egész tojás, 20 dkg cukor (én egy kicsit kevesebbet szoktam, mert jobb szeretem ha nem túl édes), 10 dkg liszt és egy kis rum. Ha ez kész, kivajazott, kilisztezett őzgerinc formába öntjük (nekem olyanom nincs, így már megszokottan a szilikon kuglófformába öntöm, ami szintén nagyon látványos a végén). Felmelegített sütőben kb. 10 percig 180 fokon sütjük, utána lejjebb vesszük és még 20-30 percig hagyjuk. Közben hústűvel csekkolom, hogy még akkor vegyem ki, amikor nem szilárdult meg teljesen, és a közepe még folyik. Ha kész, kiborítom és akár azonnal lehet enni, de hidegen is tökéletes. Eredetileg magában lehet feltálalni, de vanília fagylalttal és meleg cukros gyümölcspéppel egyszerűen isteni!

 

A szombati menü baconbe csavart csirkemáj és aszalt szilva volt áfonyás-fetás salátával, ezután flamant pörkölt krokettel és házi szilvabefőttel, édességnek pedig somlói galuska és beigli (ezutóbbik is segítséggel, a szülők által készültek). A gyerekeknek pedig az előző napi sült húst szolgáltuk fel, lévén a pörkölt a mai fiataloknak sajnos nem éppen a kedvencük.

 

A baconbe csavart finomságokhoz az aszaltszilvát megfuttattam egy kis vörösborban, épp hogy felfort, le is vettem a tűzről. A májjal semmi mást nem kellett csinálni, mint megfelelő méretűekre szelni. Én úgy szeretem, ha tényleg csak falatnyik, így 2-3 centis darabok lettek. Ezután csak körbetekertem őket baconnal, fogpiszkálóval rögzítettem (amit előtte egy kis vízben áztattam, hogy ne égjen el), és be a sütőbe. 170-180 fokon 20-25 perc alatt készre sül.

Az aszalt szilva Stahl Judit receptje alapján felturbózható úgy, hogy sajtkrémmel töltöd meg, mielőtt baconbe csavarod. Ezt is próbáltam még, isteni finom, de annyi vele a macera, hogy szerintem nem éri meg. Egyszerűbb így simán, és így is sikert arathatunk vele.

 

Az áfonyás saláta nem túl régi újításom. A vacsoracsata nálunk rendezett fordulóján csináltam először. Alapvetően nem szeretem az édes-sós vegyítéseket, de ez annyira el van találva, hogy minden szkeptikus olvasónak ajánlom.

Hozzávalók:

Egy tál vegyes saláta (madár, rukkola, jégsaláta)

koktélparadicsom (max 10-15 db)

1 piros kaliforniai paprika

1 répa reszelve

fél csomag fenyőmag, napraforgómag és mandula, megpirítva óvatosan

15-20 dkg feta sajt

Ezeket mind összevágva bele egy nagy tálba, és mellé az öntetet a következőképpen készítjük: kb 1 dl oliva olaj, 3-4 ek balzsamecet, 2-3 ek méz és egy csomag aszalt áfonya (frissel még nem próbáltam, biztos úgy is finom, de nekem ez bevált). Ezt jól összekeverni, fél órát állni hagyni, hadd érjenek össze az ízek és az egészet ráönteni a salátára. Kész is, tényleg isteni magában is, de a baconos falatokhoz is illett.

 

 A flamand pörköltet Ati csinálta. Az alapja hasonló a normál pörkölthöz: némi zsíradékon hagymát kell dinsztelni (1 kg húshoz 1-1,5 fej), rászórni pirospaprikát egy kis őrölt köményt, majd mehet rá a felkockázott hús, melyet addig kevergetünk, míg némi szine lesz, és elkedi engedni a levét. Közben sózzuk, borsozzuk. Ha ez már szépen összeállt, akkor jön a meglepetés: vörösbor helyett barna sörrel öntjük fel (1 kiló húshoz fél liter), és egy csomag aszalt szilvát dobunk bele. A fűszereknél is van némi plusz: majorannát és kakukkfüvet szórunk bele. Így hagyjuk főzni, míg a hús már elkezd levet engedni. Ezután fehér kenyér szeleteket, héjuktól megfosztva, megkenünk mustárral és arccal lefelé befedjük vele a pöröltet úgy, hogy az egy kalapot képezzen rajta. Utána addig főzzük még, amig a kenyereket teljesen magába nem szívja a pöri és teljesen eltűnik benne. Az egésznek egy kicsit édeskés, vadpörkölthöz hasonló íze lesz. Köretnek mindenképpen krokettet ajánlok mellé, és házi szilva kompótot. Isteni, eddig mindenkinek ízlett, akinek csináltuk, pedig elsőre tudom, hogy kicsit bizarul hangzik, de hajrá!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gourmetgirls.blog.hu/api/trackback/id/tr172529939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aditi 2010.12.22. 22:59:47

én úgy tanultam a házi majonéz készítését az anyósomtól, hogy mindenből 1-et kell venni. (ugyanis akkoriban még nem volt feltalálva a bolti majonéz)
Tehát 1dl olaj 1 kanál mustár 1 tojássárgája 1 kiskanál só. Ennyi.
Én 2 - 3 kiskanál mustárral csinálom és a mai fogyókúrás időkben az olajjal is spórolok, de ugy kell kezdeni, hogy tálba teszem tojássárgája, mustár, só balkezembe veszem habverő robotgép, jobbkezembe olajosüveg és először cseppenként, később lehet bátrabban is önteni. Fontos, hogy először cseppenként,hogy a tojássárgája elkapja az olajat. Így olyan kemény majonézt lehet készíteni, hogy az egész rátapad szinte a végén a habverőre. Majd utánaérdeklődöm még a főzött majonéznek, amit főttojás sárgájából kell készíteni.
És fontos, hogy az olaj jóminőségü de semleges ízü legyen, mert pl az extra virgin túl erős aromájú. Fel is bosszntottam magam a bolti univer majonézzel, olcso nyers kesernyés szotyolaíze volt.

KissÁgica 2010.12.29. 15:42:08

@aditi: Húha, akkor kicsit másként fogtam neki... na sebaj, végülis a végeredmény ehető lett. De köszönöm a tippet, legközelebb eszerint járok el
süti beállítások módosítása