Úgy látszik ez a tészták hete :)

Vagy csak ennyire össze lennénk hangolódva drága szerzőtárs-barátnőmmel? Pedig tényleg nem egyeztettünk előre, hogy miket is főzzünk a héten....

De mégis, tegnap este én is tésztát főztem vacsira, nem is tudom mi ütött belém, hiszen esténként álatlában kerülöm az ilyen fajta szénhidrát bevitelt, de most nagyon megkívántam!És egyébként sincs annál jobb, mint egy szürke, egész nap esős hétköznapot, amit legszivesebben azonnal elfelejtenénk, egy romantikus vacsorával zárni otthon :)

Az én tésztám egy átmenet a penne arrabiata és a Pomodoroban kapható fantasztikusan finom "papfojtó" között (ha arra jártok, ezt mindenképp meg kell kóstolnotok, hiszen a recept lényege, hogy egy finom fokhagymás paradicsomos tésztát a végén megforgatnak egy hatalmas 10 kg-os kettévágott parmezán közepében, amit előtte meggyújtanak, és így sok-sok sajt leolvad, és az mind a tésztára kerül.....nyammmm).

Az elkészítést hagyma aprítással kezdődik, kb 1-2 fej hagymára van szükség és kb 5-6 gerezd fokhagymára, amit szeletekre vágok. Ezt megpirítom, de a fokhagymát csak később teszem bele, hogy megmaradjon a friss íze, majd rányomok nyáron friss paradicsomokat, télen meg inkább hámozott paradicsom konzerveket. Rakok bele friss bazsalikomot, és oregánót ami a teraszunkon növöget egy ládában (bár jelenleg a lépcsőházban telel, de egyenlőre ott is jól érzi magát), és chillit, és arrabiata fűszerkeveréket és természetesen sót és borsot, és egy picike cukrot. Így jó alaposan összerottyantom a szószt - és eközben felteszem főzni a tésztát,tegnap a pennét, de én még jobban szeretem a rigatonit, szóval igazán azt ajánlom hozzá (ennek sokkal nagyobb lyuk van a közepén és a szaft még sokkal-sokkal jobban át tudja járni). A főzési idő nagyon fontos, figyeljük, hogy mit írnak rá a tészta zacsijára,és szerintem abból általában le kell vonni minusz 1 percet - mert úgy kapunk igazi a al dente tésztát, ami elengedhetetlen az olaszos ízek előidézéséhez (de a legjobb talán ha kostolgatjátok).

Ha ezzel meg vagyunk, akkor összekverjük a tésztát a szósszal és rengeteg parmezánt reszelünk rá, és koktél paradicsomokat dobálunk bele, amik nem főnek szét, (hiszen ekkor már lekapcsolhatjuk a főzőlapunkat) sőt...még frissek, roppanósak maradnak, de a hő hatására még édesebbek lesznek.

Az eredmény egy parmezános, kicsit csípős (ez persze csak a chilin múlik...lehet nagyon csípős is) paradicsomos igazi olasz specialtitás! És bár biztos sokan azt gondoljátok hol marad valami hús a receptből?! Higgyétek el ebből nem hiányzik ilyesmi, pedig sok mindent végigpróbáltam már az én húsevő férjecském miatt, még a szerintem egyébként mindenbe passzolós pármai sonkát is, de erre a tésztára ő is azt mondja, hogy nem hiányzik belőle semmi, és úgy tökéletes ahogy azt a fenti leírásban olvashatjátok.

A tészta mellé mi is rosét ittunk, nálunk egy Sauska pörgött, és nagyon nagyon finom volt!

Mint ahogyan arra biztos rájöttetek nem először készítettem ezt a tésztát - ez egy jól bevált, 15 perc alatt összeüthető receptem - amihez minden szükséges hozzávalót lehet otthon tartani - és amikor csak eszünkbe jut, hogy de jó lenne valami finom kis vacsi, és mellé 1-2 pohár bor, akkor ez a menü tökéletes választás!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.